Akkugyárügy: tények kellenek a hitvita helyett címmel jelent meg interjú Pósán Lászlóval a KESMA kötelékébe tartozó Hajdú-bihari Napló hírportálján január 28-án.

Az interjúra a Debrecen mellett felépítendő kínai CATL-akkumulátorgyár körül kialakult vita adott apropót. Pósán már az első kérdésre (A közmeghallgatások eredeti célja az emberek tájékoztatása lett volna, ehhez képest sokszor szóhoz sem jutottak a megkérdezett szakemberek. Hogyan összegezhető a mindkét alkalommal kialakult lincshangulat, valamint az érdemi kommunikáció elmaradása?) adott válaszában kifejtette, hogy szerinte Debrecenben korábban is a „leghangosabb ellenzők” a „baloldali politikusok” voltak. A Debreceni Egyetem történész professzoraként is működő Pósán a kijelentését igazoló példái között ezt is mondta: „vita alakult ki a debreceni repülőtérrel kapcsolatban, amit a baloldal el akart adni”.

Ha visszapillantunk 1998-ra, amikor a Fidesz először nyerte meg itt az önkormányzati voksolást, illetve Kósa Lajost először választották meg a város polgármesterének, akkor azt láthatjuk, hogy a friss városvezetés egyik legelső igyekezete az önkormányzati tulajdonban lévő debreceni repülőtér eladása volt. Igen hatékonyan tárgyaltak, mert már 1999 márciusának elejére nyélbe ütötték az alkut a külföldi vevővel. „ Megszületett a megállapodás a debreceni önkormányzat és a török Begendik Co. között a repülőtér adásvételéről. Eszerint a török fél hat hónapon belül, de legkésőbb év végéig három részletben 1,6 milliárd forintnak megfelelő vételárat utal át dollárban a helyhatóság számára. A bevételből az önkormányzat városfejlesztési terveit kívánja finanszírozni – jelentette be Kósa Lajos polgármester.” (Napi.hu)

Aztán mégsem jött létre a debreceni fideszes körökben nagy ünnepléssel fogadott adásvétel, nem került a törökök tulajdonába a repülőtér. 1999 augusztusában súlyos földrengés volt Törökországban, s bár a Begendik cég az addigi, a debreceni önkormányzatnak mint eladónak tett vállalásai jelentős részét sem teljesítette, szeptember közepén faxon értesítették a debreceni önkormányzatot arról, hogy a törökországi földrengés miatt kormányuk megtiltotta a vállalatoknak a tőkeexportot, ezért a Begendik kérte a szerződés módosítását, vagyis újabb haladékot.
Kósa Lajos ezután sajtótájékoztatón jelentette be: úgy döntöttek, hogy a törökországi katasztrófát nem tekintik vis maiornak, és nem teljesítik a Begendik kérését, hanem október 11-én elállnak a szerződéstől. Kósa ugyanekkor azt is bejelentette, hogy izraeli, svájci, osztrák és német cégek komolyan érdeklődnek a repülőtér üzemeltetése iránt, és befektetésre is hajlandók. „A tárgyalások intenzitásától függően remélhetőleg egy fél év alatt sikerül valamelyik társasággal megegyezni” – mondta Kósa, vagyis nem álltak el attól a szándékuktól, hogy külföldi befektető(k)nek adják el az önkormányzati tulajdonú debreceni repülőteret.

Nem jártak sikerrel.

A repülőtér eladása – a Wikipédia szócikke szerint – 2007-ben került ismét nyilvánosan napirendre külföldi vásárlók reményében. Ekkor még mindig Kósa Lajos Debrecen polgármestere, a Fidesz továbbra is a várost vezető politikai alakulat.

Augusztus 24-én Kósa bejelentette a repülőtér eladásának szándékát. A reptéren tartott sajtótájékoztatón a polgármester közölte, hogy a szeptember 6-i közgyűlésen terjeszti be a repülőtér értékesítésével kapcsolatos javaslatát. „A légikikötő iránt jelenleg több mint tíz cég érdeklődik: kínai, orosz, spanyol, német, angol és osztrák befektetők. A remélt eladási árról nem beszélt a polgármester. Kósa Lajos szerint kedvező esetben még idén megköthetik a szerződést a leendő befektetővel” – olvasható a sajtótájékoztatóról beszámoló tudósításban.

A következő érdemlegesnek mondható sajtóhír már 2008. november 6-ai, s arról számol be, hogy a fideszes többségű debreceni önkormányzat összesen 5,1 milliárd forintért értékesítette a városi repteret működtető társaságot és a légikikötő fejlesztési területét a debreceni székhelyű, 2007-ben bejegyzett Xanga Holding Kft-nek.

„A reptéri társaság és a fejlesztési terület értékesítéséről szóló döntésben a debreceni közgyűlésben ellenzékben lévő MSZP, SZDSZ és Független Fórum önkormányzati képviselői nem vettek részt, mert kifogásolták, hogy a fideszes városvezetés zárt ülésen tárgyalta az ügyet. Az SZDSZ-es Gadus István képviselő az alkotmányra hivatkozott, mondván, mindenkinek joga van a közérdekű adatok megismeréséhez. Erre Kósa Lajos polgármester úgy reagált: az adatokat nem titkolják el, az ülés után ő maga fog sajtótájékoztatót tartani a szerződéstervezetről. Zsiros Zsolt, az MSZP frakcióvezetője bejelentette: érthetetlen számukra, hogy ha Kósa Lajos egyébként is tájékoztatja a sajtót, akkor miért zárják ki a nyilvánosságot a napirend megvitatásából. Ezután az ellenzéki képviselők kivonultak az ülésteremből” – olvasható az akkor még létező Népszabadság tudósításában.

A debreceni repülőtér és annak üzemeltetése a további években még átment néhány – olykor egészen szédítő – fordulaton, ám 1998 óta a mai napig, tehát 25 éve folyamatosan a Fidesz van hatalmon Debrecenben, minden az ő döntésükön múlt, ők adták-vették-ajándékozták a helyi légikikötőt és működtetését. És mindennek részese, tanúja volt Pósán László országgyűlési képviselő is, aki azt állítja, hogy a Fidesz részéről „vita alakult ki a debreceni repülőtérrel kapcsolatban, amit a baloldal el akart adni”.

MÁR EZT IS TUDOD!

Itt olvashatók ténytisztázó, adatszembesítő, ismeretterjesztő rovatunk, a TUDTAD? korábbi részei.