Hát, én biztos iszok most valamit. Ünnepelni jöttünk, igaz-e, Janókám? Ez itt te vagy a képen? Hihetetlen, mennyire hasonlítanak a fiúk ilyenkor az apjukra. Még a fejformája is teljesen olyan, mint a tiéd. Matyira is mindenki azt mondja, hogy rám ütött. Hát… szerintem is, bár én nem voltam olyan lusta, mint ő. Sokszor kellett noszogatni, hogy végre ráadja a fejét a rendszeres edzésre. Most is átvittük egy másik csapathoz, mert az előzőben nem sok tehetséges gyerek volt. Inkább csak azért járatják oda sokan a fiúkat, hogy valahol eltöltsék az időt. Aztán észrevettük a gyereken, hogy kezd tunyulni. Na, én nem ilyen jövőt szánok a fiamnak. Itt aztán odateszik magukat, egész nyáron sem lazsáltak. Tudhatod te is, alig tudtunk egy találkozót összehozni, mert Matyit minden nap kellett hordani, reggelre a pályára, ha esett, ha forróság volt, mindig, aztán mennünk kellett érte délután. Nem mondom, hogy nem volt sokszor terhes, ő is szívesebben ment volna játszani az utcabeliekkel, de hiszem, hogy ez kell neki. Még plankeltek is. El is tűnt a pocakja.

Én anno nem jutottam sehova. Ebből a kis faluból nem lehetett akkoriban még nagy csapatokhoz kerülni, pedig biztattak, hogy tehetséges vagyok. Emlékszel ugye, arra az ollózásra? Azóta is emlegetik a haverok, ha összefutunk egy sörre valahol. De ám belőlük sem lett semmi, az egyik legjobb csatár gyári munkás, a kapusunk, aki legalább olyan ügyes volt, mint a Király Gabi, a múltkor láttam, hogy szakadt ruhában tolta a biciklit az út mentén. Mesélték, hogy gyakori vendég a Hetesben. Na, én akkor elhatároztam, hogy Matyi meg fogja csinálni a szerencséjét. Ő nem lesz senkinek a csicskája, NBI-es csapatokhoz fog szerződni. Ezért is költöztünk be a városba, mert onnan könnyebb lesz edzésre járnia. A kicsik? Őket most még nem köti le semmi. Köztünk szólva, nem is baj, mert így is sokba’ van ez a foci. Igen, igen… jó lenne nekik is valami, mondta az anyjuk is, de nem szarom én a pénzt. A cégnél is mindig van valami. Leszámolnak, új ember kell, bedöglik egy gép, aztán újat kell valahonnan szerezni, legyártunk valamit, aztán a megrendelő visszaküldi, hogy mégsem ilyen kell, hanem amolyan. Nem aprópénzek ezek… Mindig, mindig van valami. A múltkor is egy többmilliós alkatrészt kellett újraterveznünk és gyártanunk, azt hittem, szétrobbanok, mikor kiderült. De most ne beszéljünk a munkáról! Inkább igyunk valamit, elvégre ünnepelni jöttünk! Igen, igen, sör jó lesz mellé. Heineken, ha van. Rájöttem, hogy nekem már fáj a fejem ezektől a magyar piáktól. Egy darabig jó volt az Duhaj meg az Ale, de a fejem nem bírta másnap. Rendeltem is a múltkor a boltba, hogy hozzanak nekem Heinekent, mert csak az a jó sör. Apának jár ennyi. Igaz-e, Szívem? Hú, jó volt ez a pálinka, öntesz még egyet? Aztán majd eszünk valamit. Évinek is tönkrement a múltkor a kis Toyota, azt meséltem már? Hát, tudod, ő hordozza a gyerekeket suliba, aztán jön a céghez is nekem segíteni, és nem vette észre, hogy pirosan világít a műszerfalon pár dolog. Ki tudja már, mióta… Mindig is mondtam, hogy asszonyokra nem lehet semmilyen gépet bízni. Nagy májszter vagy, igaz-e, Szívem? Aztán a Feri megjavította nagy nehezen, de kezd a kis kocsi tropára menni. Mindegy, egy darabig még jó lesz. Addig buszoztak, legalább azt is megtanulták végre. A Merci? Azt csak én használom, tudod, automata váltós, félek, hogy elrontaná. De nagyon szép, azzal aztán nincs semmi gond. A múltkor is elcsaptam egy őzet, de egy karcolás sem lett rajta. Majd megmutatom, ha kimegyünk. A kis hülye, minek jön arra, amerre én is… Mit csináltam volna? Behúztam az árokba, nem látta senki, szerencsére. Ha szólok valakinek, még engem büntetnek meg, hogy elütöttem egy állatot. Pedig azt mondják, jó a kolbász belőlük, de nem akartam már összevérezni a csomagtartót.

Ne úgy, Matyi, magasabbra! Nem, most nem mutatom meg, tudod, mennyire fáj a derekam. Na, úgy valahogy, de inkább ne bent dekázz, mert nincs kedvem új ablakokat venni Janiéknak. Hova is megyünk holnap? Ja, igen, Kisvárdára. Ez a baj, hogy amúgy tök jó az egész, de mindig a világ végére kell vinni őket a meccsre, aztán az egész hétvége rámegy. Nyáron voltak osztrákba’ is, jövőre be van ígérve, hogy németbe’ is lesznek meccsek a korosztályukkal. Több nemzetiség is van ott olyankor. Hát, osztrákba’ is lealáztak mindenkit. Nézd ezt a videót! Na, hol van már? Na, itt. Na, nézd, ott jön hátul a Matyi, átpasszolta a labdát a társának, ez a Peti fia, aztán visszapassz és góóóóól. Matyi bevágta. Hát, kurva büszke voltam. Most is az vagyok. Szerintem, akit nem érdekel fiú létére a foci, az buzi. Tuti, hogy az. Van még a pálinkádból? Igyunk, aztán már tényleg ez az utolsó, mert csak haza kell vinni még a családot.