Az RTL híradása alapján mi is írtunk arról január 2-án, hogy a kormany.hu-n megjelent lista szerint Debrecen kapja a legnagyobb rezsitámogatást a 10 ezer lakos fölötti magyar települések közül, 3,19 milliárd forintot.

Korábban súlyos megszorító intézkedéseket hoztak

Debrecen közgyűlése október 27-én fogadta el a Papp László (Fidesz) polgármester által benyújtott megszorítócsomagot, amelynek szükségességét az energiaárak elszállásával indokolta a város vezetése. A polgármester a vonatkozó előterjesztésben kifejtette, hogy 2023-ra közel 10 milliárd forintos többletköltséggel számoltak, amelyet az intézkedésekkel 4,2 milliárd forintra tudnak leszorítani.

A debreceni megszorítások szociális, oktatási, egészségügyi és kulturális intézményeket is érintettek, többek között átmenetileg bezárták a Városi Szociális Szolgálat, valamint a Család- és Gyermekjóléti Központ egyes telephelyeit, köztük idősklubokat is. Bezárták több debreceni iskola uszodáit és orvosi rendelőket költöztettek össze.

Bizonyos eseményeket leszámítva bezárták a Kölcsey Központot, korlátozták a Déri Múzeum nyitvatartását, nem fogadnak olvasókat a Méliusz Juhász Péter Könyvtár egyes telephelyei, a központi épület második emeletét lezárták, csakúgy, mint a Modem harmadik emeletét és az Apolló Mozi nagytermét. A Demki Kft. számos közművelődési és közösségi telephelye is erre a sorsra jutott, a Vidámpark már csak hétvégékre nyit ki, elköltözött a Vojtina Bábszínház és a Kodály Filharmónia is.

Ami a sportot illeti, szünetelteti működését a sportuszoda, zárva tart a Főnix Aréna, a jégcsarnok 2-es csarnoka, a pallagi teniszpályák sem látogathatók, a Nagyerdei Stadionnál pedig idén nem volt műjégpálya.

A tervek szerint idén csak júniustól augusztusig fog működni a ködszínház, az Egyetem téri szökőkutat egyáltalán nem kapcsolják be, a Dósa nádor téri, a Hal közi és a Kossuth téri szökőkutak pedig csak május és szeptember között működnek.

Csökkentették a Kossuth tér és a Dósa nádor tér világítását, a köztéri épületek megvilágítását, valamint a honvédtemető elektromos fogyasztását, a karácsonyi díszkivilágítást a belvárosra korlátozták, és lerövidítették a Nagypiac nyitvatartását is.

A költségvetés tervezésekor döntik el, hogy enyhítenek-e a megszorításokon

A most bejelentett 3,19 milliárd forintos kormányzati rezsitámogatás fényében levélben kérdeztük meg Papp László polgármestert, hogy tervezik-e egyes takarékossági intézkedések visszavonását, és ha igen, milyen hatállyal. Megkeresésünkre a városvezető eddig nem reagált, a Debrecen Televíziónak azonban január 3-án azt nyilatkozta, hogy a mostani kormányzati támogatás beépülhet a város 2023-as költségvetésébe, részben pedig a Debreceni Vagyonkezelő Zrt. üzleti tervét fogja segíteni. Úgy fogalmazott, a költségvetés tervezésekor lehet arra választ adni, hogy tudnak-e enyhíteni a korábbi intézkedéseken. Arról is beszélt, elkerülhetetlen, hogy a trolibuszokat ideiglenesen dízeles autóbuszokkal váltsák ki, a villamosok helyett pedig hétvégente pótlóbuszok közlekedjenek.

Elsősorban a DKV-ra fordítaná a támogatást az MSZP

A polgármesternek küldött levelünkkel egy időben megkérdeztük a város közgyűlésében helyet foglaló ellenzéki szervezeteket is arról, tesznek-e javaslatot a városvezetés számára egyes intézkedések visszavonására. Cikkünk megjelenéséig csak Madarasi István (MSZP) válaszolt, ő azt írta, a kormány csak azt a pénzt adta részben vissza Debrecennek, amelyet elvett a várostól. „Ez nagyon kevés ahhoz képest, hogy 2023-ban több mint 6 milliárd forintot kíván elvonni Debrecentől a Fidesz-kormány. Az önkormányzatiság megcsúfítása a kormány működése, kedélye, politikai szimpátiája alapján osztogat vagy von el. Ez bűn az állampolgárokkal szemben” – fogalmazott.

A képviselő úgy látja, az önkormányzati fenntartású költségvetési szervek, valamint a Debreceni Sportcentrum, a Főnix Rendezvényszervező, a Modem, a Demki Kft. és a Nagyerdei Kultúrpark alapfeladatainak ellátását biztosítja a költségvetés, így ezekhez nem nyújt be módosítást. Azonban megvizsgáltatná a Debreceni Vagyonkezelő Zrt.-vel a közösségi közlekedést érintő intézkedéseket. A politikus azt írta, a kormánytól kapott támogatást elsősorban a DKV Zrt. üzemeltetésére fordítaná, szerinte ezzel más szolgáltatókat is könnyebb helyzetbe hozhatna a város. Madarasi István azt ígéri, a következő közgyűlésig megteszi javaslatait a polgármesternek.

Cikkünk megjelenését követően Vaszkó Imre, a DK önkormányzati képviselője arról tájékoztatott minket, hogy úgy látják, a kapott támogatás egyik következménye lehetne a takarékossági intézkedések részbeni visszavonása. A politikus közölte, a konkrét javaslataikkal megvárják a 2023-as költségvetést, amelynek vitája februárban várható.

Frissítés: a Momentum nem nyújt be előterjesztést, de módosítózni fog

Ugyancsak cikkünk megjelenése után válaszolt érdeklődésünkre Mándi László (Momentum). Az önkormányzati képviselő levelében azt írta, a közvélemény kevés információt kapott arról, hogy a november 1. és április 15. közé tervezett intézkedések elemenként pontosan mekkora összeggel tehermentesítik a várost. „Ahogy bizottsági ülésen feltett kifejezett kérésünkre sem tudhattuk meg azt sem, hogy van-e le- és visszakapcsolási sorrendje ezeknek az intézkedésnek, s ha igen, akkor pontosan mik azok. A kézhez kapott anyagokban sem hatástanulmányok, sem kapacitási tényszámok nem voltak” – írta a politikus, aki leszögezte, pártja nem szavazta meg a vonatkozó határozati javaslatot.

Mándi szerint a most Debrecennek megítélt 3,2 milliárd forint hatalmas összeg, bíznak benne, hogy a városvezetés ebből lazítani fog az energetikai megszorításokon. „A közeljövő lépéseit nyomon követve arra mindenképpen választ fogunk kapni, hogy a korábbi szociális-kulturális vagy éppen közlekedési infrastruktúra visszaállítása valójában mennyire fontos Papp Lászlóéknak” – fogalmazott.

A képviselő ugyanakkor arról tájékoztatta a Debrecinert, hogy nem fognak önálló javaslatot beadni az ügyben. Mindezt azzal indokolják, hogy az előterjesztéseket csak a beadást követő harmadik ülésre köteles a testület elé vinni a városvezetés, ezzel pedig élni is szoktak, így a Momentum számításai szerint egy ma, január elején beadott javaslatról valószínűleg csak április végén szavazhatnának. Mándi László ugyanakkor leszögezte: a 2023-as költségvetéshez módosító indítványokat fognak benyújtani, ahogy azt eddig minden évben megtették.

Egy lakosra vetítve Debrecen 221-szer annyi pénzt kap, mint az ellenzéki vezetésű Polgár

A téma kapcsán érdemes megjegyezni, hogy a Debrecennek járó 3,19 milliárd forintos támogatásról szóló cikkünkhöz a közösségi médiában hozzászólt Tóth József (DK), Polgár polgármestere. A 2022. január 1-i KSH-adatok szerint 8153 lakosú kisváros a településvezető kommentje szerint mindössze 596 ezer forint rezsitámogatást kapott a kormánytól. Ez egy lakosra vetítve mindössze 73 forintot jelent, míg a Debrecennek adott 3,19 milliárd forintot a város 197 639 lakosára vetítve 16 123 forint jön ki. Ez közel 221-szeres különbség.

Telefonon beszéltünk Tóth Józseffel, aki megerősítette, nem elírás történt, valóban ennyi pénzt kapott a települése. Mint mondta, más polgármesterekkel is konzultált, így tudja, hogy a szintén Hajdú-Bihar megyei, független vezetésű Egyek község például semmilyen támogatást nem kapott, az ugyancsak független polgármester által irányított Tiszacsege pedig a Polgárnak megítélt összeg sokszorosát kapta. Tóth József a Debrecinernek kifejtette, nem látják át, mi alapján döntött a kormány, valamint kíváncsi lenne a többi tízezer lakos alatti település támogatására is, ezeket ugyanis eddig nem hozták nyilvánosságra. A polgármester elmondta, Polgár önkormányzata 38 millió forintot kért a kormánytól, ehhez képest kapott 595 ezer forintot.

A Magyar Közlönyben december 23-án jelent meg az a kormányrendelet, amely alapján az államháztartásért felelős miniszter a tízezer lakos alatti települések esetében az egy főre jutó iparűzési adóerő-képesség figyelembevételével dönt a támogatásokról. A rendelet szerint ezt az adottságát a tízezer lakos feletti településeknek juttatott támogatás megítélésekor is figyelembe vették.