Sajtótájékoztatót tartott a Momentum október 18-án Debrecenben, az Új Városháza előtt (itt működik a Debreceni Tankerületi Központ), ahol ismertették a párt álláspontját az oktatás helyzetével kapcsolatban.

Fekete-Győr András, a Momentum országgyűlési frakcióvezetője arról beszélt, hogy Magyarországon oktatási vészhelyzet van. Mint mondta, szülőként követeli, hogy a befizetett adót az állam fordítsa a pedagógusi béremelésre, mert már 10 ezer tanár hiányzik az iskolákból. „Ne bújjanak az EU mögé! Tizenkét éve van kormányon a Fidesz, tizenkét éve lehetősége van arra, hogy tisztes megélhetést biztosítson a magyar tanároknak” – fogalmazott. A Fideszt (a „törvényhozók” szót használta) arra kérte, azonnal emeljék meg a pedagógusok bérét, vegyék vissza a budapesti Kölcsey Ferenc Gimnázium kirúgott tanárait, valamint állítsák vissza a sztrájkjogot.

Mándi László, a párt debreceni önkormányzati képviselője a Debreceni Szakképzési Centrum által elrendelt összeköltöztetésekről azt mondta, azokat a transzparencia teljes hiánya mellett hirdették ki. A Momentum úgy tudja, november 7-i hatállyal fogják végrehajtani az iskolák egy részének délelőtti és délutáni munkarendben történő „összevonását”. A képviselő kijelentette továbbá, örömmel látják, hogy a pedagógusok nem engednek a Pintér Sándor belügyminiszter felől a tankerületeken keresztül őket érő nyomásnak, és tiltakoznak az oktatás helyzete miatt. Arra kérte őket, hogy továbbra is álljanak ki a jövőért.

Szabó Bence, a Momentum másik debreceni önkormányzati képviselője kijelentette, az elmúlt hetek demonstrációi szerinte a valaha volt legnagyobb tüntetések Debrecenben. „Ekkora tömeget nem tudtunk még semmivel megmozgatni, és nem a politika szervezte ezeket a megmozdulásokat, hanem a diákok és a pedagógusok” – mondta. Szabó október 6-án egy nyílt levélben kért tájékoztatást a debreceni tankerület vezetőjétől, hogy az információinak megfelelően valóban listázza-e a tiltakozásokon részt vett diákokat, s ha igen, milyen céllal teszi ezt. A politikus elmondta, máig nem kapott választ, a levelét most kinyomtatva elhozta magával, a sajtótájékoztató után elhelyezte azt a tankerület ajtaján. A képviselő azt is kifogásolta, hogy Pappné Gyulai Katalin augusztusi lemondása és szeptember végi távozása óta még mindig nincs kinevezett vezetője a tankerületi központnak.

Nem állhatnak a tüntetések élére

Szabó Bencét a sajtótájékoztató végén szembesítettük azzal, hogy volt már nagyobb demonstráció a városban, 2012-ben például közel ezer egyetemista és középiskolás diák tüntetett a Kossuth téren. Mivel az azóta eltelt tíz évben különböző intenzitással, de számos egyéb alkalommal is tiltakoztak már debreceni diákok, hallgatók és pedagógusok az oktatás problémái miatt, megkérdeztük a politikusoktól, mit tehet és mit tesz a Momentum annak érdekében, hogy ne haljon el a mostani tiltakozási hullám. Szabó Bence kifejtette, a politikusoknak nagy gesztusokat kell tenniük a civilek felé, támogatniuk kell őket, amikor ezt kérik, de csak ebben az esetben, ugyanakkor nem állhatnak a tiltakozások élére.

Fekete-Győr András ezzel kapcsolatban elmondta, a Momentum 1 millió forinttal támogatta a Tanítanék Mozgalmat, valamint jogsegélyt nyújtanak a pedagógusoknak. Bejelentette továbbá, hogy a párt parlamenti vitanapot kezdeményez az oktatásról, amelyre ha nem megy el a Fidesz, akkor azzal azt közvetíti, hogy számukra nem fontos az ügy. „Nekünk az a feladatunk, hogy felkaroljuk ezeket a mozgalmakat és kezdeményezéseket, abból politikát gyúrjunk, utána pedig törvényjavaslatok formájában átültessük a hétköznapokba” – fogalmazott.

Az államnak ki kellene segítenie az önkormányzatokat a Momentum szerint

Megkérdeztük a politikusoktól, hogy országos és helyi szinten milyen konkrét lépésekkel kezelné a Momentum az energiaválságot, amennyiben ők lennének hatalmon. Fekete-Győr elmondta, 27 százalékról 5 százalékra csökkentenék a gáz áfáját, a korábbi szintre csökkentenék a megháromszorozódott rendszerhasználati díjat, valamint rezsikupont adnának annak a 800 ezer háztartásnak, ahol az épületek rossz energetikai színvonala miatt az egekbe szállnak a rezsiköltségek.

Mándi László kifejtette, az államnak ki kell segítenie az önkormányzatokat, amelyek a merev költségvetés miatt nem tudják kigazdálkodni a többletkiadásokat. Azt is megjegyezte, hogy az elmúlt 12 évben Magyarországon több ezer milliárd forintot költöttek el az intézmények energetikai korszerűsítésére, amelyeknek most nem látszik az eredménye. Mint mondta, ezt ki kellene vizsgálni. A Papp László (Fidesz) polgármester által az Indexnek adott interjúban bejelentett lehetséges intézménybezárásokról azt mondta, ezek szükséges rossz döntések lehetnek, amelyeket azért kell meghozni, mert az állam nem kompenzálja az önkormányzatokat.