„A megalázóan alacsony bér után most már a munkakörülmények is megalázóak a pedagógusoknak.” – „Teljes fejetlenséget okoz ez a döntés.” – „Vajon mennyi kárt okoz ez diáknak, tanárnak, családtagjaiknak?’
AZ OLVASÓ ÍRJA
„Ez felér a gyermekveszélyeztetéssel!” – Felháborodott levelek és hozzászólások a debreceni iskolaköltöztetések ügyében
Lia
Elsőként a Debreciner írta meg, hogy a Debreceni Szakképzési Centrumban (DSZC) fűtési nehézségek miatt iskolák összeköltöztetését fogják végrehajtani október 3-tól. A jövő év március 31-ig tervezett intézkedést azonban szeptember 28-án visszavonták. Információink szerint az összeköltöztetések megkezdését október 17-re halasztotta a DSZC.
Alább tegnapi olvasói véleményekből közlünk részleteket:
„Leszögezem, nagyon sajnálom a DSZC-s diákokat az őket érő számtalan hátrány miatt. (A diák addig fontos, míg bekerül valamelyik iskolába, utána az sem gond, ha a megfelelő körülményeket nem biztosítják neki – ez eddig is így volt.) Vannak diákok, akik este 6 után csak nehézkesen (pl. este 10-re) érnek haza.
Most azonban a tanárok oldaláról szeretném megvilágítani az esetet. A DSZC vezetése személyesen járta végig az összes iskolát, ahol ígéretet tettek arra, hogy a kisgyermekes pedagógusok igényeit figyelembe veszik az órarend elkészítésekor. Tudniillik, ha 6-ig tanít valaki, akkor addig hol őrzik az ő óvodás, iskolás gyermekeit? Azóta világossá vált, hogy nem fogják figyelembe venni. Vagyis több száz kisgyermekes család életét borítják fel egyik napról a másikra, mindenki oldja meg, ahogy tudja. (Nemcsak a DSZC-s diákokat vesszük semmibe, hanem a dolgozók gyerekeit is.)
Az online oktatás lehetőségét nem azért vetették el, mert nem akarják a diákok családját terhelni anyagilag (az nem érdekli őket, ahogyan a kormányt sem), hanem azért, mert országos szinten azzal nem spórolnak energiát (ez valószínűleg igaz is).
A megalázóan alacsony bér után most már a munkakörülmények is megalázóak a pedagógusoknak.
Azt már csak zárójelben jegyzem meg, hogy van olyan vállalkozó, aki több iskolában üzemeltet büfét, pont azokban, akik költöznek. Az ő megélhetését is sikerült egy pillanat alatt tönkretenni” – írta névtelenséget kérő debreceni olvasónk.
„Nagyon át kell gondolni ezt a szerintem buta döntést. Új munkaszerződést kell kötni minden munkavállalóval. Az egyedülálló kisgyerekes tanárok hogyan tudják gyerekeiket elhozni az iskolából, óvodából? A bejáró tanulók mikor érnek haza? A tanáriban hogyan fér el két tantestület? A sportolók kéthetente tudnak csak edzésre menni. A 35 perc az gyakorlatilag éppencsak 30 perc. Aki tanított az elmúlt két évtizedben az tudja, a gyerekek többsége annyit tud, amennyit az órán megtanul. A korrepetálás, a versenyfelkészítés, netán a diákönkormányzati programok feltételei gyakorlatilag nem adottak így. A délutános műszakban tanulók délelőtt otthon vannak, ami a háztartások rezsiköltségét megemeli. Felborul a kollégiumi felügyelet rendje. Teljes fejetlenséget okoz ez a döntés” – olvasható a Debreciner közösségi oldalának egyik kommentjében.
„Felháborítónak tartom az egész eljárást. A DSZC intézményeiben az öt osztályos technikum és a felnőtt oktatás miatt jelenleg is van délelőtti és délutáni oktatás. Hogyan akarják megoldani a szaktantermeket két különböző típusú iskola esetében? Így is kevés a tanterem. Hogyan akarják megoldani kétszer annyi kamasz után a takarítást? Hogyan fognak a vidéki tanulók este hazajutni azokra a településekre ahol az esti órákban nagyon ritkán vagy már nem jár busz, a DKV és a Volán megváltoztatja emiatt a menetrendjét? Miért nem egyeztetnek a szülőkkel, pedagógusokkal és a diákokkal egy ilyen kérdésben? Gondolkodtak egyáltalán más lehetőségben? Egyáltalán gondolkodtak azon milyen következményei lesznek ennek az oktatásban, a közegészségügyi helyzetben? Ez felér a gyermekveszélyeztetéssel!” – írja olvasónk hozzászólásában.
„Vajon mennyi a forintban mérhető megtakarítás?
Vajon mennyi kárt okoz ez diáknak, tanárnak, családtagjaiknak?
Sokan írják, hogy ’én is jártam így iskolába, majd ők is kibírják..’ Nem tudom, hogy ezeknek a hozzászólóknak van-e ebben a folyamatban érintett gyermekük, unokájuk.
Mindenesetre az jutott az eszembe, hogy a nagyszüleim végigéltek két háborút, a szüleim is egyet. Sajnos ők már nincsenek velünk. De azt gondolom, hogy ha háborús helyzet lenne, nem azt mondanák, hogy ’kibírtuk mi is, bírjátok ki ti is’.
Az ember az utódainak mindig jobbat akar, jobbat kíván, mint ami neki jutott.
Tudom, hogy nem egyszerű a javaslatom: aki azzal próbálja nyugtatni magát és környezetét, hogy ki lehet bírni, GONDOLKOZZON egy kicsit. Ne kapjon bele a bejegyzésem részleteibe, csak akarjon jobbat a gyerekének, unokájának, a GYEREKEKNEK, a FIATALOKNAK és a családjainak.
És ha van valami előrelépés, ossza meg másokkal is.
Sok szerencsét, sok szeretetet kívánok” – olvasható egy másik hozzászólásban.
Köszönjük olvasóink leveleit és hozzászólásaikat a Debreciner Facebook-oldalán! Másokat is biztatunk, ha van az olvasóink érdeklődésére számot tartó információjuk, javaslatuk, képük, videójuk, észrevételük, akkor osszák meg velünk, küldjék el ide: szerkesztoseg_KUKAC_debreciner_PONT_hu! A beküldők inkognitóját kérésükre tiszteletben tartjuk.
Kapcsolódó írások:
– A nap száma: 35 perces tanórák
– Jóakaratú hozzáállást kér a szülői háztól és a tanulóktól
– Összesen nyolc iskolát érinthet a Debreceni Szakképzési Centrum költöztető átszervezése
– Visszavonták a debreceni iskolák összeköltöztetésének hétfői indítását
AZ OLVASÓ ÍRJA rovatunk további publikációi itt találhatók.
