Pongrácz Rita, az ELTE meteorológusa szerint elsősorban az épületek közötti fás és bokros területek, valamint vízfelszínek kialakításával lehetne ezen enyhíteni.
A nyári hőhullámok idején is fűti Debrecent az ipari parkokkal felerősített hőszigethatás – Szabad Európa
A Debrecenben zajló iparipark-fejlesztések városi mikroklímára gyakorolt hatásáról írt a Szabad Európa június 6-án. A lap emlékeztet, jelenleg hatalmas területeken zajlanak ipari beruházások a városban, amelyek eredményeképpen az elmúlt 5 évben a négyszeresére nőtt a debreceni ipari parkok összterülete, ez jelenleg 1862 hektárt tesz ki.

szabadeuropa.hu
A Szabad Európa először a Debreceni Egyetem Meteorológiai Tanszék kutatóitól próbált érdeklődni a környezeti hatásokkal kapcsolatban, de nem járt sikerrel: habár volt olyan szakértő, akitől azt a jelzést kapták, hogy szívesen válaszol a kérdéseikre, miután – kérésére – az egyetemi protokollnak megfelelően az intézmény sajtóközpontjához fordultak, teljesen megszakadt a kommunikáció.
Pongrácz Rita, az ELTE Meteorológiai Tanszék adjunktusa a lapnak a témával kapcsolatban kifejtette, hogy a felszínborítás megváltoztatása (tehát a talaj lebetonozása, beépítése) módosítja az adott terület energia-háztartását: a felszín könnyebben felmelegszik, az általa kisugárzott energia pedig melegíti a levegőt. „Az eleve nagy arányban mesterséges borítottsággal rendelkező városi környezet a beépítés növelése esetén front- és szélcsendes, anticiklonális időszakokban megemeli a felszínközeli levegő hőmérsékletét, úgynevezett városi hőszigethatást alakít ki” – olvasható a cikkben. Ez a hatás a nyári hőhullámok idején és télen egyaránt érvényesül, elsősorban az esti és éjjeli órákban.
Pongrácz Rita azt is kifejtette, hogy a kellemetlen hatásokat lazább beépítéssel, az épületek közötti fás, bokros területek, valamint vízfelszínek kialakításával lehetne enyhíteni. „Persze kicsit utópisztikus ötlet Debrecent vízi várossá változtatni, de a parkosítás, kisebb tavak kialakítása is segíthet” – fogalmazott a kutató. Alternatív megoldásként javasolja továbbá a kevesebb energiát elnyelő, kevésbé vízzáró betonok használatát, valamint az épületek oldalának és tetejének zöldítését – habár ezek növelik az építkezések költségét.
A lap kérdésére az ELTE adjunktusa azt is elmondta, az építési engedélyt kiadó hatóság szokott környezeti hatásvizsgálatot kérni az építési engedély megadása előtt, a már megvalósult beruházások klimatikus hatásainak ellenőrzése azonban Magyarországon nem jellemző.
További részletek a Szabad Európa cikkében olvashatók.