Ma, június 4-én az első világháborút lezáró 1920-as trianoni békeszerződés aláírására, valamint a területvesztéssel járó nemzeti, közösségeket érintő és személyes tragédiákra, magyarok millióinak egy másik, a legtöbb esetben velük történelmi okok miatt ellenséges államok fennhatósága alá kerülésére emlékezünk.

A Debreciner 2019-es alapítása óta minden június 4-i debreceni önkormányzati megemlékezésen figyelemmel kíséri az aktuális szónokok produkcióját. 2019-ben és 2020-ban Papp László (Fidesz) polgármester, 2021-ben pedig (bizonyára nem függetlenül a közelgő országgyűlési választásoktól) Kósa Lajos (Fidesz), Debrecen egyik egyéni országgyűlési képviselője mondott beszédet a Bem téri Magyar fájdalom szobránál.

Az előre bejelentett program szerint idén a város vezetése csak alpolgármesteri szinten szól a megemlékezőkhöz az ezen a téren meglehetősen rutintalannak számító Balázs Ákos (Fidesz) környezetvédelemért felelős alpolgármester személyében. A Debreciner is ott lesz a 18 órakor kezdődő rendezvényen. Addig is érdemes felidézni, hogy az elmúlt években milyen gondolatmenetek köré fűzték mondandójukat a debreceni politikusok.

2019 – Felszámoljuk Trianon örökségét

Papp László anakronizmust is tartalmazó beszédében arra helyezte a hangsúlyt, hogy Debrecen a Latinovits Színház befejezésével helyreállítja az erdélyi és partiumi magyarsággal megszakadt kulturális kapcsolatokat, ezzel hozzájárul Trianon örökségének felszámolásához. (Megjegyzendő, hogy a színházat azóta átkeresztelték Csokonai Fórum névre, és azóta sem sikerült átadniuk, a legutóbb kijelölt, majd átlépett nyitási dátum óta még nem jelöltek ki új napot.)

2020 – Ez Magyarország évszázada lesz

A polgármester egy évvel később arról beszélt, hogy a magyarok ma már magabiztosak és sikeresek, a 21. század pedig a magyar nemzet évszázada lesz. Ebben szerinte Debrecen meghatározó szerepet fog betölteni, ehhez a Debrecen 2030 program adja az anyagi hátteret. „A jóisten segítségével újra egyesülhetünk. Soha többé viszályt, soha többé Trianont!” – hangzott a polgármester kívánsága.

2021 – Elképesztően erős magyar civilizációs hagyomány

Kósa Lajos csapongó beszédében történelmi csúsztatásoktól sem riadt vissza annak érdekében, hogy egyfajta magyar felsőbbrendűség mellett érveljen: a történészi konszenzussal szembe helyezkedve azt állította, a nagyhatalmak igaztalanul vádolták Magyarországot a nemzeti kisebbségek elnyomásával kapcsolatban. Szerinte míg az Egyesült Királyság a széthullás ellen küzd, a francia lakosság 20 százaléka pedig lenézi az „őslakosokat”, addig a magyarság egy „elképesztően erős civilizációs hagyománnyal” rendelkezik, ott vagyunk azon népek között, amelyeknek ezeréves jogfolytonos államisága van. Azt hangoztatta ugyanakkor, hogy ezt veszélyeztetik azok, akik tiltakoznak a budapesti Városliget beépítése ellen, a határontúli magyarok kettős állampolgárságáról szóló 2014-es népszavazás idején pedig 23 millió románnal riogattak.