Az elmúlt fél évben több alkalommal is írtunk a Debrecen 584 hektáros déli ipari parkjába tervezett, akkumulátorgyártáshoz kapcsolódó beruházásokról. Minden jel arra utal, hogy a kormány Debrecent ágazati nagyhatalommá akarja tenni. A területen már épül a kínai Semcorp elválasztófilmet előállító gyára, itt hozza létre első európai katódgyárát a dél-koreai EcoPro BM, tárgyalások folynak a kínai Eve Energy akkumulátorgyártóval, a Világgazdaság pedig a Bloter.net-re hivatkozva június 1-én számolt be arról, hogy a világ legnagyobb akkumulátorgyártó cége, a kínai CATL is Debrecenben hoz létre üzemet, a Dehir.hu azt is tudni véli, hogy a vállalat a déli ipari parkban kap helyet, és ez lehet minden idők legnagyobb magyarországi beruházása.

Ezeknek a cégeknek a megjelenése nyilvánvalóan összefügg azzal, hogy a BMW debreceni üzemében kizárólag elektromos autókat fognak gyártani, a jelenlegi tervek szerint 2025-től. Június 3-án a Telexen jelent meg egy cikk, amelynek szerzője szerint feltételezhető, hogy a CATL a BMW számára fog újfajta, hengeres formátumú akkumulátorcellákat előállítani. A lap az iparággal kapcsolatban megjegyzi, a számos előnye mellett kockázatai is vannak, hiszen ehhez nagyon sok energiára és vízre van szükség.

Úgy tűnik tehát, Debrecen nagy változások előtt áll, nem árt ezért képbe kerülni azzal kapcsolatban, hogy mi történt azokon a magyarországi településeken, ahol az elmúlt években megtelepedett az akkumulátorgyártás. Erről szól az Akkumulátorgyárak árnyékában című dokumentumfilm, amelyet az ELTE humánökológia szakos hallgatói készítettek a Partizán drónfelvételeinek felhasználásával, és amelyet a Karátson Gábor Kör publikált október 22-én. A készítők a Göd-Ért Egyesület és az Élhetőbb Monostorért közösség tagjaival, valamint egy volt dolgozóval beszélgettek.

Mint amikor egy sugármeghajtású gép fölszáll

„A helyi önkormányzat részéről nem volt valós tájékoztatás, a gyár részéről pláne nem volt valós tájékoztatás (…). A hatóságok át vannak politizálva, és abszolút asszisztálnak ehhez: utólagos engedélyeket adnak ki, ideiglenes használatba vételi engedélyeket adnak ki, az eljárásokat nem, vagy nem kellő alapossággal folytatják le” – fogalmazott a videóban Benedek István a Göd-Ért Egyesülettől.

A gödi Samsung-gyárral kapcsolatban a legtöbb megszólaló a gyártással járó zajszennyezésre panaszkodott. „Pulzáló, sivító zaj, mint amikor egy sugármeghajtású gép fölszáll. Leginkább ahhoz lehet hasonlítani. Plusz van alatta egy alap moraj, amit a kompresszorházak vagy egyéb utility épületrészek produkálnak rendszeresen” – érzékeltette a jelenséget Kuti Tamás. Az akkumulátorgyár által okozott problémák miatt a nyilatkozók közül többen a költözést fontolgatják.

A videóban az is elhangzik, hogy az előzetes, munkahelyteremtéssel kapcsolatos ígéretekkel szemben a gödi Samsung-gyár dolgozóinak mindössze a fele magyar állampolgárságú munkavállaló. A debreceni beruházások mellett egyik leggyakrabban felhozott érv szintén a gyárak által létrehozott új munkahelyek.