Működése kezdetének huszadik évfordulóját ünnepelte június 20-án délelőtt a Debreceni Ítélőtábla az intézmény Széchenyi utcai aulájában. Az eseményt a Kodály Zoltán Ifjúsági Vegyeskar műsora nyitotta.

Ocskó Katalin Éva, az Országos Bírósági Hivatal elnökhelyettese arról beszélt, Debrecen az elmúlt háromszáz évben a hazai felsőbíráskodás meghatározó helyszíne volt. Mint mondta, 1723-ban alapították meg a Tiszántúli Kerületi Ítélőtáblát, ettől kezdve kisebb megszakításokkal működött itt harmadfokú ítélkezési fórum. Az 1950-es megszüntetés után 2005-ben hoztak létre itt újra Ítélőtáblát. Az elnökhelyettes közölte, mind a dolgozói létszámot, mind az ügyforgalmat figyelembe véve a debreceni az ország második legnagyobb ítélőtáblája. Azt is elmondta, a fővárosban nem a debrecenihez hasonló, szerencsés tárgyi körülmények között dolgozhatnak a bírák.

Eleinte idegenkedtek a vörös téglaépülettől

Szilágyiné Karsai Andrea, az ítélőtábla elnöke elmondta, a 2 millió állampolgár fellebbviteli ügyeit intéző ítélőtábla nem jött volna létre Szabóné Kerékgyártó Judit nélkül, ugyanis ő évekig harcolt ennek megalapításáért. Ő szerezte meg az önkormányzat támogatását és alakította ki az ítélőtábla személyi állományát is. Megemlítette, hogy a királyi és a modern kori ítélőtábla létrejöttében is nagy szerepe volt Debrecen vezetésének.

Az elnök elmondta, 2002-ben, Kósa Lajos (Fidesz) polgármester előterjesztésére a debreceni közgyűlés kinyilvánította fogadókészségét az ítélőtábla létrehozására. Az önkormányzat biztosította a terület ingyenes használatát 99 évre, majd ezt követően az épület fennállásáig, valamint anyagilag is támogatta az építkezést. Erről megemlékezve az ítélőtábla elnöke emléklapot adott át Papp László (Fidesz) jelenlegi polgármesternek, aki virágcsokorral viszonozta a gesztust.

Szilágyiné Karsai Andrea arról is beszélt továbbá, habár kezdetben sokan idegenkedtek a vörös téglaépülettől, mára emblematikus része lett a városnak. Az ítélőtábla elnöke emléklapokat adott át a 2005-ös alapító bíráknak.

Az elnök megemlítette, míg a Debreceni Királyi Ítélőtábla csak férfiakból állt, addig a 2005-ös alapításnál már 13 női és 12 férfi bíró volt az arány.

A kormány 1998-ban ideiglenesen megállította a törekvéseket

A beszédeket követően Balogh Judit, a Debreceni Egyetem docense tartott előadást az ítélőtábla modern kori történetéről. Mint mondta, a rendszerváltás utáni években a város vezetői pártállástól függetlenül, egységesen támogatták az ítélőtábla felállítását.

Az akkori érvek között szerepelt, hogy az ítélkezésnek helyben kell történnie, decentralizálásra van szükség. Arra is hivatkoztak szakmai szereplők, hogy Debrecen komoly felsőbírósági hagyományokkal rendelkezett, a dualizmus idejében és a két világháború között a hazai jogászvilág egyik fellegvára volt. A városban az egyetemnek köszönhetően rendelkezésre állt a megfelelő jogászképzés is. Érvként használták továbbá Debrecen földrajzi helyzetét, jó megközelíthetőségét.

Balogh Judit elmondta, 11 város pályázott ítélőtáblára, ezt azonban az igazságügyi kormányzat soknak tekintette, ennyi működött ugyanis a Trianon előtti Magyarországon. A Debreceni Ítélőtábla működésének megkezdését már 1999-től tervezték, azonban az első Orbán-kormány 1998 novemberében leállította ezt a törekvést, mondván, egyetlen, országos ítélőtáblára van szükség. Később az Alkotmánybíróság állapította meg, hogy egynél több ítélőtábla felel meg a törvényi követelményeknek.

Hatással voltak a jogalkotásra a debreceni bírák

Az esemény végén Elek Balázs, a büntető kollégium vezetője és Pribula László, a polgári kollégium vezetője mondtak ünnepi beszédet. Elek hosszasan sorolta a borzalmas ügyeket, amelyekben dönteniük kellett: „emberölések heti rendszerességel, az aktákban fotók, testvérpár holtteste a földön, savval kimart holttest hordóban, megerőszakolt gyerek, tönkretett családok, mindkét szemére megvakított, kinyomott szemű fiatal anyuka” – idézte fel. Mint mondta, az ilyen ügyek után is haza kellett menniük a családjukhoz, és nem mondhatták azt, hogy ma nincs kedvük enni.

A kollégiumvezető megjegyezte, a felmentő ítéletek is a munkájuk részei, és a debreceni bírák ezen a téren alakították a joggyakorlatot, hatást gyakoroltak a jogalkotásra is.