A főként hasított körmű állatokat érintő ragadós száj- és körömfájás betegség témájában tartott sajtótájékoztatót április 3-án csütörtökön a Mi Hazánk Mozgalom Debrecenben. A párt részéről Salánkiné Kuti Zsuzsanna debreceni önkormányzati képviselő és Apáti István országgyűlési képviselő, a Mi Hazánk egyik alelnöke mondta el álláspontjukat.

Apáti István szerint a vírus Hajdú-Biharban is húsba vágó téma, ami közvetlenül érinti a debrecenieket. A megyében a szarvasmarha- és a juhállomány is százezer feletti, ami rendkívül sebezhetővé teszi a térséget.

Kárpótolni kell a gazdákat

Kiemelte, szerintük az állatok sorsáról a gazdák nélkül nem lehetne dönteni. Jelen pillanatban azonban ez történik: a központi igazgatási- és az állategészségügyi szervek részéről nincs normális diskurzus a gazdákkal, határozatokkal és „kivégzőosztagokkal” kommunikálnak velük, ami tarthatatlan.

A fertőtlenítési és a prevenciós intézkedéseket is szigorítanák. Apáti István szerint a mostaninál lényegesen több fertőtlenítőpontot kellene felállítani. Kijelölt védőzónákra és rendezvénykorlátozásokra is szükség lenne. Autópályák, gyorsforgalmi utak lehajtópontjainál például fertőtlenítőhelyeket létesítenének, ezzel minimalizálva a vírus terjedését. A kényszervágás pedig csak a legvégső, utolsó utáni megoldás lehet, hiszen egy bizonyos pont után ez nem más, mint egy „túlméretezett hisztéria”.

Nagyon hasonlít a Covid nevű világprojekt analógiájára, csak éppen most nem az embereket vagy az emberiséget támadják, hanem más módon az állattállományt, az állattartást, hiszen a szarvasmarha és a juhállomány 98%-a túléli ezt a betegséget egy-másfél hetes gyógyulás után, tehát mindössze átlagban 2% a halálozási arány – véli Apáti.

Hozzátette, az igaz, hogy a vírus a gyógyulás után is jelen van az állatban, de a vadállományban is jelen van, ami pedig ellenőrizhetetlen teljes egészében. Arról, hogy exporttilalmi listára került az ország, azt gondolja, hogy a vírus jelenléte miatt teljesen indokolatlan, hiszen a vakcina miatt az állományok nagy részét át lehet vészeltetni.

A tömegmészárlást teljesen ok nélkülinek tartják, de ha akormány mégis így dönt, akkor a Mi Hazánk olyan azonnali és teljes körű kártérítést követel a gazdák javára, amely nemcsak az adott állatok levágáskori piaci értékét foglalja magában, hanem az újrakezdés teljes költségét is. Ez a szlovák miniszterelnök számítása szerint körülbelül 10 ezer euró/szarvasmarha. Ez az országgyűlési képviselő szerint meghökkentőnek tűnhet, de olyan helyeken, ahol a vírus felütötte a fejét, legalább fél évig semmilyen állattartás nem lehetséges. Ez a gazdáknak nagy érvágás lehet anyagilag, ami indokolttá teszi a 10 ezer euró szarvasmarhánkénti támogatást.

Csak az kaphat ilyen magas kártérítést, aki vállalja is az állománynak az újratelepítését és az újra felnevelését. Ez egy konkrét javaslat. Várjuk erre a kormányzat reakcióját – mondta Apáti István.

Szerintük akad néhány gyanús összefüggés

Nem tartja véletlennek továbbá, hogy egy fél évszázada nem látott vírus, és mellette több más haszonállatokat súlytó betegség épp abban a két országban, Magyarországon és Szlovákiában üti fel a fejét, amelyek ellenállnak Ukrajna EU-s csatlakozásának. A gyanút szerinte fokozza, hogy nemcsak a száj- és körömfájás jelent meg, hanem még az afrikai sertéspestis, a kiskérődzők pestise, a madárinfluenza és a herpeszvírus is.

Ha ennyi véletlen egyszerre létezne, akkor – szoktam mondani – az autóm csapvízzel is menne, nem kellene benzint tankolni bele. Nem hihetjük, hogy ez a pusztán csak a véletlenek furcsa összjátéka. Ilyen a világon meg a mesében nincs. És ez nem összeesküvés-elméletek kitalálása, terjesztése, hanem józan paraszti ésszel kikövetkeztethető logikai lánca – egészítette ki Apáti.

Emellett ott van még az a plusz érv is elmondásuk szerint, hogy az úgynevezett „zöld nácik” a teljesen félreértelmezett téveszmés környezet- és állatvédelem jegyében úgy gondolják, az úgynevezett globális felmelegedésért döntően a szarvasmarhák és a szarvasmarhatartók a felelősek.

A képviselő elmondta, az egész történet arra megy ki, hogy egyesek szerint fel kell számolni a paraszti életformát, és el kell venni a termelők életkedvét is. Ezt nem hagyhatják az országot vezetők.

Ha az állam semmilyen más megoldást nem lát, bár az előbb felsoroltak szerint lenne, akkor nyúljon mélyen a zsebébe. Ha jut néhány család támogatására, ha jut irodavásárlásra, reptérvásárlásra, 100 meg ezermilliárd forint támogatatlanul, akkor jusson pénz az állattartás újraélesztésére is – hangsúlyozta.

A „bioterrorizmusnak” egy bizonyos formáját sem tartják lehetetlennek. Kíváncsian fogják követni, hogy Csányi Sándor és Mészáros Lőrinc állományait miként fogják érinteni ezek a betegségek.

Megkérdeztük Salánkiné Kuti Zsuzsannát, hogy szerinte Szilágyi Edinának, mint Debrecen állatvédelmi referensének van-e bármilyen dolga itt a vírus ügyében, és ha van, akkor konkrétan mi lenne az.

Nyilvánvalóan a gazdákkal és az állattartókkal kellene egyeztetnie. Kell, hogy legyen egy széleskörű tájékoztatás, intézkedések, amellyel meg tudják előzni a gazdák azt, hogy a betegség tovább terjedjen. Prevencióra és folyamatos kapcsolattartásra van szükség – fejtette ki Salánkiné Kuti Zsuzsanna.

Apáti István azzal egészítette ki, hogy a prevenciós gyakorlatokat nem tankönyvízűen, hanem kreatívan, a modern kor eszközeivel kell végrehajtani, és ismét elmondta, hogy a kényszervágások kizárólag végső megoldásként merülhetnek fel. Ezen módszerek véghezvitele referensi feladat lenne.

Az állatvédelmi referenseket felkérjük, hogy álljanak fel az íróasztal mellől, és menjenek ki terepre. De csak alapos fertőtlenítés után, nehogy esetleg ők hurcolják szét a fertőzést – mondta Apáti.