Mezőhegyesen 2022. november 6-án a feloszlatott Szebb Jövőért Polgárőr Egyesület egykori vezetője és szimpatizánsai demonstráltak a cigánybűnözés ellen.

Ezt írta László Attila, a Magyar Önvédelmi Mozgalom jelenlegi vezetője az általuk közzétett videó alá: „Egy kegyetlen gyilkosságot követően mutatott példát Mezőhegyes / Több üzenetet is kaptunk Mezőhegyesről a szörnyű gyilkosságot követően, hogy az emberek nagyon félnek, mivel azok a bűnöző életvitelt folytató személyek, akik a gyilkos família tagjai, még mindig szabadlábon vannak. Ezért tegnap délután Mezőhegyesre mentünk a MÖM tagjaival. Az emberekben már a kegyeleti megemlékezés alatt is érezhetően jelen volt a félelem és harag által táplált tenni akarás, amely a szertartást követően azonnal a felszínre is tört. Ha akartunk volna, akkor sem tudtunk volna mást cselekedni, de mind Mezőhegyes lakossága, mind mi a Magyar Önvédelmi Mozgalom tagjai egyet akartunk!! Ezért az élre álltunk és elindultunk! A napokban több híranyagot is megjelentetünk majd azzal kapcsolatban, hogy milyen az, amikor az emberek egyként összefognak, és mivel nem marad számukra más lehetőség, elindulnak az igazságunk és a biztonságuk védelméért. Szívből együtt érzek most Mezőhegyessel, amely kisváros tegnap mindannyiunk számára példát mutatott egy szörnyű és kegyetlen bűncselekményt követően, az összefogásból és az élni akarásból.
Mezőhegyes számíthatsz ránk!”

Elolvastam a közzétett cikket, megnéztem a videójukat, ami futótűzként terjed a közösségi média felületein. Itt olvashatják Önök is, hogy képben legyenek. A szörnyű bűncselekményről, mely kiváltotta az indulatokat, itt olvashatnak: Letartóztatták a férfit, akit a mezőhegyesi gyilkosság elkövetésével vádolnak.

Ha össze kellene röviden foglalnom, hogy mi történt, ezt írnám: 2022. november 3-ára virradó éjjel két ittas férfi hazafelé menet a mezőhegyesi erdős részen szóváltásba keveredett, egyikük súlyosan bántalmazta a másikat, aki a helyszínen valószínűleg azonnal meghalt. A később elfogott gyanúsított, hogy leplezze tettét, hazament benzinért és felgyújtotta áldozatát. A Békés Megyei Főügyészségnek nem kellett kitérnie a közleményben arra, hogy az áldozatot milyen eszközzel, milyen módon ölték meg, de a demonstráció során többször elhangzott, hogy megkéselték, felgyújtották. Annak kiderítése, hogy mi okozta az áldozat halálát, az igazságügyi szakértő dolga. Nagy a valószínűsége annak is, hogy a halaszthatatlan intézkedés során „begyűjtötték” azokat is (ha voltak ilyenek), akik együtt ittak a két férfivel, és bizonyára megvannak a tanúvallomásaik is, amelyek nem adtak arra okot, hogy őket is őrizetbe vegyék, esetleg az előzetes letartóztatásukat rendeljék el, mint annak a gyanúsítottnak, aki képes volt a helyszínen elhagyni a saját személyi igazolványát, az ügyészek szerint. Bár ez sem bizonyít mindent, de higgyünk nekik, hogy sokkal több bizonyíték áll rendelkezésükre, mint amennyit a nyilvánosság elé tártak.

Tény, hogy nem szokványos, több mozzanatú cselekményről beszélünk, ahol minden jóérzésű emberben kialakul egyfajta felháborodás. Az is tény, hogy régen a munkakörömből fakadóan sok hasonló esetet olvastam, és bizton állíthatom, hogy az emberölés nagyon nem cigányspecifikus elkövetési forma, bármennyire is ezt akarják szélsőséges elemek az agyunkba sulykolni.

A demonstrációt megnézve eszembe jutnak a régebbi devecseri, ceglédi esetek vagy a miskolci nagy roma ellendemonstráció 2012. október 17-én.

Devecserben 2012. augusztus 5-én volt egy szélsőséges demonstráció, amikor is a dühös tömeg embereket riasztott meg, kényszerített futásra a nyílt utcán, majd a cigányok lakta utcákban ordítozott és kiabált, ahol végül ketten sérültek meg: a tömeg fejbe dobta a saját vezérét véletlenül, és megsérült egy roma nő karja is. Itt ugyanaz a László Attila (aki most a Magyar Önvédelmi Egyesület elnöke), akkor az azóta már feloszlatott Szebb Jövőért Polgárőr Egyesület elnökeként a következőket mondta: „ki kell söpörni az összes szemetet az országból, lázadni kell, és el kell zavarni a bűnözőket, akik élősködnek, szerveződni kell minden településen.”

(Gyenge kis megjegyzés részemről: Egy nem túl okos, rovott múltú cigány ember egy cigánygárdán törte a fejét. Rövid úton becsukták, nyikkanni nem volt ideje a magát Daflics ezredesnek nevező nagy harcosnak! Másoknak még mostanában is lehet nyikkanni…)

Szóval elsők között értesültem a devecseri a helyzetről és elsők között írtam meg a belügyminiszternek a véleményemet egy egyesület nevében, de voltak erősebb jogvédők, akik nem cigányok voltak, hát hallgattam.

A rendőrség nem állt a helyzet magaslatán, ez számomra tény, bárki bármit is mond. Próbálták mosni a szennyest, hogy miért nem állították le az erőszakba torkolló demonstrációt, valahol meg is úszták, bár véleményem szerint esküjüket megszegve nem védték meg az ártatlan roma származású polgártársaimat, akiknek közük nem volt a két család közötti viszályhoz, amiből kirobbant ez a nagy felháborodás, valószínűleg politikai céllal. Végül: Strasbourg elmarasztalta a magyar államot a devecseri szélsőjobboldali demonstrációval kapcsolatban (Helsinki Bizottság, 2017. 1. 17.) Faramuci kis ítélet született, az biztos, mint ahogy az is, hogy a Bíróság álláspontja szerint hibázott a magyar rendőrség és ügyészség, amikor a tüntetésen elhangzott beszédeket a szólásszabadság által védett kijelentéseknek tekintette. A Bíróság szerint nem maradhatnak következmények nélkül egy kisebbségi csoport megfélemlítésére irányuló eseményen elhangzó, etnikai háborúra hívó felszólalások egy olyan időszakban, amikor a paramilitáris szervezetek felvonulásai egyébként is „széleskörű, koordinált megfélemlítés” formáját öltik. A magyar hatóságok azonban – az erre irányuló feljelentések dacára – senki ellen nem indítottak büntetőeljárást közösség elleni izgatás miatt.

Kapcsolódó 2019-es datálású jegyzetem, ha valakit érdekelne itt olvasható.

Tartalmaz néhány plusz információt ez a jegyzetem is, amiben leírom, hogy
Gyöngyöspata újratöltve, avagy az emberi jogtalanságok…

Tény az, hogy 2017 áprilisában „a Kúria megállapítja, hogy az alperes a 2011. március 1. és 2011. május 1. közötti időszakban a Gyöngyöspatán tartózkodó Szebb Jövőért Polgárőr Egyesület, a Véderő és a Betyársereg tagjaival szembeni intézkedések elmulasztásával zaklatást valósított meg a gyöngyöspatai roma közösség tagjaival szemben, amivel megsértette az egyenlő bánásmódhoz való jogukat. A Kúria az alperest a további hasonló jogsértéstől eltiltja.” Az alperes a Magyar Rendőrség volt. Na, ez is megvolt? (A Kúria szerint is jogsértő volt a rendőrség 2011-ben Gyöngyöspatán – 2017. 4. 3. – hvg.hu)

Összességében, én azt gondolom, a cigányok elleni személyes sértettségeknek volt, van és lesz is valamiféle alapja az egyes személyek részéről, azonban az általánosításnak, a gyűlölködésnek, a rasszizmusnak nincs és nem is lesz!

Visszatérve a konkrét esetre: A videóban én egy dühös tömeget látok, akik az áldozatról való megemlékezés után önbíráskodó, rendfenntartó szerepkörben átvonulnak a romák lakta területrészre és ott ilyen szövegek hangoznak el: „A gyilkos família tagjai még mindig szabadlábon vannak.” „Hány embernek kell még meghalnia míg csinálnak valamit!?” (gondolom a rendőrök). „Gyertek ki!” „Mi vagyunk mi, cigány állam, vagy mi?” „Rájuk rúgunk b’zd meg!” „Van másik házuk?” „Menjünk oda! Jancsinak a másik házához.”

László Attila közben talán újságíró igazolványt mutat a kiérkező főrendőrnek, hogy beszélhessen az egyik elvileg megfélemlített sértettel, Miki bácsival. Fogalmunk sincs, ki ő. A rendőrség dokumentál. „Fogva tartanak egy idős beteg embert!” – mondják. Honnan gondolják? A rendőri felszólításoknak nem, vagy csak ismételt felszólítása tesznek eleget. És közben sorolják az egyébként valószínűleg valós sérelmeiket a résztvevők.

Kapitány: Elmondom. Ki a szóvivő? – Mindenki. – A flashmobnak egész más a dolga. Fáradjanak ki, az osztatlan közös tulajdon. László Attila: Várjuk bűnelkövetőket, hogy dugják ki a képüket! Közben a jelenlévők: Sostarics János és családja… Bozsányi család.. Bozsányi, Pali az öreg.. most jött haza, mind bűnöző (ha jól értettem Megyessen) Lajos – és zúg a tömeg.

Nomármost. A rendőrség helyi képviselője-vezetője a konfliktust kezeli a maga módján. Érezhető, hogy nem akar bajt, inkább kvázi leereszkedik arra szintre, ahol ő sokban egyetért a szerintem jogellenes demonstráció résztvevőivel, de értsék meg, hogy a jog nem igazságot szolgáltat, hanem csak jogot. Ez – az egyébként igaz mondás – így nem kerül kimondásra, de a szituáció alkalmas arra, hogy relativizálja a demonstrálók jogellenes tevékenységét. Nem ítélem el a kapitányt. Fogalmam sincs, hogy kezeltem volna helyében a helyzetet. Végül is nem lett baj..

Most, hogy már mindenki haragszik rám, próbálok jogászkodni egy kicsit, hátha megértik, hogy egyébként igencsak elfogulatlan akarok maradni, és bemutatni maguknak valamit, ami, ha így folytatódik tovább, teljesen alkalmas lesz például a kormánynak arra, hogy ha valamit fedni akar, akkor majd lesznek megint bűnbakok (a cigányok úgy mind, kollektíve) és lesznek „felkérdezők”, hőzöngők, mint ez a László Attila féle paramilitáris-szerű csapat (akik egyébként most is rendelkeznek nyilvántartásba vett egyesülettel), akik majd egyre szélsőségesebbek lesznek; és elöntheti országunkat az erőszak is akár, mert miért is ne, olyan világban élünk, ahol mindenki ideges, kivéve a kormány tagjait és szimpatizánsait.

Mi lett volna, ha:
– jön egy roma kislány a nővérével hazafelé és ott egy dühös tömeg a házuk előtt? Át mertek volna menni a kis élőláncukon?
– kijön két-három erős cigány ember a háza elé, és elküldi a demonstrálókat a francba, hogy nekik nincs közük az elkövetett bűncselekményhez semmilyen szinten, hagyják őket békén, mert baj lesz? Ne riogassák a családjaikat!
– tényleg rárúgják az ajtót valamelyik családra?

Tessék mondani,
a.) ha a dühös tömeg magatartása alkalmas arra, hogy másokban félelmet és megbotránkozást keltsen, az nem csoportosan elkövetett garázdaság? Elég, ha alkalmas, nem kell hozzá több tényállási elemnek megvalósulnia! Alkalmas volt a dühös, bekiabálós tömeg magatartása arra, hogy az ott élők féljenek vagy megbotránkozzanak azon, amiket mondanak nekik? Szerintem igen.

b.) ha egy magánterületre lépnek be többen a tulajdonos vagy jogszerű birtokos engedélye nélkül, az nem magánlaksértés? Igaz, igaz, kéne hozzá a tulajdonos feljelentése, hogy az legyen.
c.) ha a tömegnek azt volt a célja, hogy erőt demonstráljon a cigányok lakta részen, akkor az lehet jogszerű? Ha a cigányok tennék ezt egy sérelmükre elkövetet súlyos bűncselekmény kapcsán (mert higgyék el nekem, az is elég sűrűn előfordul), akkor is ilyen nyugodtak maradnak a rend őrei?
d.) lehet-e önhatalommal élni (majd mi jól megrójuk a cigányokat ugye, jól megmondjuk nekik, oszt’ ha ellenállnak, rájuk rúgjuk az ajtót, jól megrugdossuk őket,), veszélyesen fenyegetni másokat a saját élőhelyükön, akik szemmel láthatólag nem mernek kijönni a házaikból?

Hallottak már a közbiztonsági tevékenység jogosulatlan végzésének törvényi tényállásáról, amikor is aki közterületen vagy nyilvános helyen olyan, a közbiztonság, közrend fenntartására irányuló tevékenységet végez, amelyre jogszabály nem jogosítja fel, vagy ilyen tevékenység látszatát kelti, szabálysértést követ el? Azt tudják, hogy aki ilyen jogellenes tevékenységet szervez, az már átlép a büntetőjogi kategóriába és vétséget követ el?

És a gyülekezési törvényről hallottak már? Vajon belefér-e a jogszerűségbe az, hogy meghívnak a megemlékezésre egy formaruhát viselő társaságot, majd a megemlékezés után a tömeg együtt marad és elvonul a cigányok lakta részre jól elkiabálni a vélt vagy valós sérelmeiket, követelni, hogy jöjjenek ki a cigányok a házaikból és hallgassák meg, amit ők mondani akarnak, ha szeretnék ezt a cigányok, ha nem? Mi volt ez? Spontán gyűlés vagy vonulás, vagy semmi, hegyi levegő keresése, nem?

Szóval semmit nem ért az, amikor 2011-ben új jogszabályokat hoztak, pont annak okán, hogy be kellett tiltani a Szebb Jövőért Polgárőr Egyesület működését, amit szintén az a László Attila vezetett, mint aki most a jegyzetemben szerepel? Felvesszük az egyesületi gúnyát, megyünk, átmegyünk, vonulunk a cigányok házai elé, jól megfélemlítjük őket, dühösek vagyunk, jól megmondjuk a magunkét nekik.. de akkor minek van a rendőrség, és minek a jog. Térjünk vissza a talio elvre oszt’ kalap, kabát, nem?

Hangsúlyozom: 25 év rendőri múlttal a hátam mögött, nem kívánok egyetlen egy bűnözőt sem megvédeni még az írás szintjén sem. Teljesen egyetértettem volna a MÖM és a velük együtt mozgó tömeg reakcióival, ha elvonulnak a rendőrség elé, és kifejezik nemtetszésüket az elkövetővel és a családjával szembeni – szerintük – gyenge büntetőeljárás miatt, vagy ha a rendőri munkát úgy általában nem tartják elégségesnek a hasonló bűncselekményeket elkövetőkkel szemben ott helyben! Erre lett volna joguk és okuk. Amit ők csináltak helyette, arra okok volt, joguk azonban nem. Ez a véleményem!

Hátha olvassa egy illetékes elvtárs! Gyakorlatilag kíváncsi vagyok rá, hogy ebből az ügyből lesz-e valami, történik-e felelősségre vonás, tisztelt országos rendőrfőkapitány úr? Végül is azért kérdezem önt, mert nem lokális problémáról van szó! Kapott már ilyen tárgyú levelet a TASZ-tól korábban a MÖM-el kapcsolatban. Az úgy rendben, hogy ilyen dolgok történnek, vagy nincs rendben?

Van egy olyan érzésem, ha a cigányok vonultak volna tömegesen egy nem cigány háza elé kiabálni, annak visszhangja és retorziója lenne. Kérem nyugtasson meg, hogy csak egy jogrendszer van Magyarországon hatályban, és az mindenkire egyformán vonatkozik! Hogy a tett vagy éppen egy mulasztás, valamint a törvénybe foglalt büntetés megállapítása lehet egy szabálysértési vagy egy büntetőeljárás alapja, nem pedig a bőrszín! Ne kezdjünk már el megint ezt a cigánybűnözés-náciveszély játszmát, mert olyan unalmas!

(Ez a jegyzet – mint ahogy az itt megjelenő összes publicisztikai írás – a szerző véleményét tükrözi.)

CSAK VELED együtt tudjuk garantálni, hogy az újságíró és a szerkesztő munkájába ne szólhasson bele más, csak Te, az olvasó. Támogasd előfizetéseddel a Debrecinert! Köszönjük!