Szeptember 15-én tartják Debrecen következő közgyűlését, az elmúlt hónapoktól eltérően nem a Kölcsey Központban, hanem a Piac utca 54. szám alatt található Megyeháza Árpád termében, délelőtt 9 órától. 24 napirendi pontot tárgyalnak, ebből 22-t nyilvánosan, ezeken tehát bármely magyar állampolgár részt vehet. A Boncz László-, a Csokonai-, a Hajós Alfréd- és a Dóczy Gedeon-díj adományozásáról, valamint egy szociális fellebbezés elbírálásáról zárt ülésen döntenek a város vezetői. Az alábbiakban néhány olyan előterjesztést mutatunk be, amelyeknek nagy jelentőségük lehet a város életére nézve.

Módosítják a költségvetési rendeletet

Papp László (Fidesz) polgármester előterjesztésére a közgyűlés várhatóan módosítani fogja a város 2022-es költségvetéséről szóló önkormányzati rendeletet. A módosítással rögzítik, hogy a június 30-i állapot szerint a költségvetés mérlegfőösszege a februárban elfogadott 184,8 milliárd forint helyett 196,8 milliárdra, tehát 12 milliárd forinttal emelkedett. A polgármester hangsúlyozza, hogy amennyiben nem fogadják el az előterjesztését, az hátrányosan érintené az önkormányzat központi kezelésű feladatait és a költségvetési szerveket is, tehát „szükséges és kötelező” azt elfogadni.

Mi lesz a víziközmű-vagyonnal?

Ugyancsak a polgármester javasolja, hogy a közgyűlés döntsön Debrecen víziközmű-vagyonának sorsáról: átadja-e az államnak a vagyon legalább egy részét, s ezáltal megválik a szolgáltatási kötelezettségétől is, vagy nem vesz részt az állami integrációs programban. Az előterjesztésben Papp László arról ír, hogy a Debreceni Vízmű Zrt. számlaegyenlege idén augusztus 31-én 6,67 milliárd forint volt, ezzel a Debreceni Vagyonkezelő Zrt. kilenc tagvállalata közül a legnagyobb pozitív egyenleggel rendelkezik. Mint írta, a vállalatcsoportból való kikerülése felborítaná a vagyonkezelő likviditási egyensúlyát.

A polgármester ugyanakkor kitér arra is, hogy a megnövekedett energiaárak miatt a vízmű költségei 2023-ban 1,5 milliárd forinttal fognak emelkedni, ebből 1 milliárd a debreceni ellátási területre, a többi pedig a közérdekű üzemeltetésre kijelölt egyéb településekre vonatkozik. A szolgáltatásba bevont más önkormányzatokat a Debreceni Vízmű Zrt. vezérigazgatója arról tájékoztatta, hogy a következő évtől kezdve nem tudják tovább finanszírozni a megemelkedett költségeiket, ezért az érintett településeknek azt javasolta, éljenek az állam által felkínált vagyonátadás lehetőségével. Ha ezt nem teszik meg, akkor az üzemeltetési veszteségek az önkormányzatokat fogják terhelni.

A fenti felvezetés után Papp László két opciót terjesztett a közgyűlés elé: vagy tárgyalásokat kezdenek a Nemzeti Vízművek Zrt.-vel a víziközmű-vagyon átadásáról, vagy úgy döntenek, hogy nem vesznek részt az állami integrációs folyamatban.

Új céget alapítanának, lemondott a nemzetközi iskolát fenntartó cég ügyvezetője

Szintén a polgármester előterjesztésére tárgyalják majd a Debreceni Városüzemeltető Kft. létrehozását. Papp indoklása szerint kiemelt feladatként kell kezelni a közlekedési csomópontok fejlesztésével, valamint a forgalmi lámpákkal és az egyéb forgalomtechnikai eszközökkel kapcsolatos feladatokat, ezeket pedig a városvezetés szerint a legnagyobb hatékonysággal egy önkormányzati tulajdonú gazdasági társaság tudja ellátni. A cég továbbá közlekedésszervezéssel kapcsolatos információkat is gyűjtene, modellezne, tervezne, továbbá közreműködne úgynevezett „smart” fejlesztésekben.

A polgármester azt is hangsúlyozza, hogy az új kft.-nek a közüzemi piaci folyamatok változásai miatt követnie kell a városi energiafelhasználást, megtakarítási javaslatokat kell kidolgoznia, valamint aktívan közre kell működnie a közbeszerzésekben. „Hatékonyságnövelő eszközök beépítése, fejlesztések kivitelezése, napelemparkok karbantartása, javítása, távfelügyelete is indokolt. Az önkormányzati intézmények esetében speciális eszközt igénylő állagmegóvási, karbantartási feladatokat (pl: ereszcsatornák tisztítása, javítása, homlokzati takarítás, baleset-megelőzés) is ellátna az új gazdasági társaság” – írja Papp László, valamint hozzáteszi, egy épületfelügyeleti és műszaki ügyeleti rendszert is fenn kell tartani.

A Debreceni Városüzemeltető Kft. vezetője az előterjesztés alapján Hajnal János lenne, aki díjazás nélkül látná el a feladatait.

A több debreceni cégben is vezető pozíciót betöltő Hajnal egyébként egy másik polgármesteri előterjesztésben olvasható információk szerint lemondott a Debreceni Nemzetközi Iskolát fenntartó DENOK Kft. éléről. A helyét Papp László javaslata alapján Ferenczy-Léka Dóra foglalhatja el, akinek az alapbére havi bruttó 700 ezer forint lenne.

Mi lesz a Hatvan utca 27. szám alatti cívisházzal?

Papp László polgármester előterjesztésére Debrecen Megyei Jogú Város Gyermekvédelmi Intézményét beolvasztanák a város Család- és Gyermekjóléti Központjába. A városvezető javaslata szerint egyszerű átszervezésről, a párhuzamosságok felszámolásáról van szó, az eddigi szolgáltatások megmaradnak, munkavállalókat sem küldenek el. Sokkal érdekesebbnek tűnik, hogy a dokumentum hetedik oldalára Papp mindenféle kontextus nélkül szúrta be az alábbi egymondatos bekezdést:

„Tájékoztatom továbbá a Közgyűlést, hogy DMJV Család- és Gyermekjóléti Központja telephelyei közül kikerül a raktározási célra használt 4025 Debrecen, Hatvan utca 27. szám alatti ingatlan.” Az előterjesztésből nemcsak az nem derül ki, hogy mi indokolja a telephely megszüntetését, hanem az sem, hogy a városvezetés mihez kezdene az épülettel, ami történetesen egy helyi védettséget élvező cívisház. Az ingatlanról a telephely megszűnésén túl semmi egyebet nem írt a polgármester.

Nem osztottak ki 41 millió forintot a koronavírus-alapból

Korábban már foglalkoztunk a debreceni önkormányzat által indított segélyalappal, amelyet elvileg a koronavírus-járvány által okozott károk enyhítése, a rászorultak megsegítése miatt indítottak, de – ahogy ez idén áprilisban kiderült – valamiért az összegyűlt 138,8 millió forintból 41 millió forintot nem költött el a városháza és a projektet koordináló hajdúdorogi görögkatolikus főegyházmegye. Papp László előterjesztése alapján most kibővítenék a támogatható személyek körét a megemelkedett megélhetési költségek miatt azonnali segítségre szoruló debreceniekkel. A polgármester egyébként a jelenlegi válságot kizárólag az Ukrajnában zajló háború számlájára írja, legalábbis csak erről tesz említést a szövegében.

Az előterjesztés további érdekessége, hogy Papp szerint az eddig tapasztaltak alapján a városháza segélyosztásaiban részt vevő szervezeteket tömörítő úgynevezett „Karitatív Testület” széles körben képes gyorsan és hatékonyan feltárni a rászorulók azon körét, akiknek azonnali támogatásra volt szükségük. Éppen ezért azt javasolja, hogy továbbra is ugyanők diszponáljanak a debreceni cégek, magánszemélyek, valamint az önkormányzat felajánlásaiból összeállt források fölött. A fenti gondolatmenetből könnyen levonhatjuk azt a következtetést, hogy a városvezetés szerint Debrecenben minden koronavírus-károsultnak segített az önkormányzat, a 41 millió forintot pedig már nem volt kinek kiosztani.