Rekordszintet ért el a foglakoztatás Magyarországon, ezzel párhuzamosan pedig egyre nagyobb problémát jelent a cégeknek a munkaerőhiány. A hazai munkaerőpiacról mintegy 100 000 munkavállaló hiányzik jelenleg. A szakemberhiány gazdasági növekedést gátló hatása már a 2010-es évek közepétől érezhető, így a hazai foglalkoztatók – szabályozott keretek között – fokozatosan elkezdtek nyitni a külföldi munkavállalók felé. A minősített HR-szolgáltatók, így a WHC Csoport, megoldást kínálnak az égető problémára, hiszen lehetőségük van harmadik országokból (nem-EU tagállamokból) érkező munkavállalókat foglalkoztatni kölcsönzött munkaerőként. Észak- és Dél-Alföldön főként az élelmiszer, nehéz- és autóipar területén, szakképzett és betanított munkásokból van óriási hiány – olvasható a WHC Csoport mai közleményében.

Az idei első félév végére Magyarországon a foglalkoztatás megközelítette a 4,7 millió főt, ami közel 74%-os arányt, gyakorlatilag teljes foglalkoztatottságot jelent. Ezzel párhuzamosan pedig a munkanélküliség rekord alacsony szintre, 3,5%-ra süllyedt. A cégek munkaerőigényét érzékletesen szemlélteti, hogy az egyik legnagyobb hazai álláskereső portál saját adatai szerint idén májusban a rendszerükben 26 000 álláshirdetés szerepelt, míg ugyanebben az időszakban két évvel ezelőtt ez a szám csupán 10 000 volt.

WHC: az Észak- és Dél-Alföldön is tapasztalható a súlyos munkaerőhiány

Az Észak- és Dél-Alföld munkaerőpiacáról elmondható, hogy a koronavírus-járvány okozta gazdasági válságot átmenetileg jelentős mértékben megsínylette, ezzel pedig együtt járt a munkanélküliségi ráta ideiglenes megugrása is. 2021 második felére azonban a munkaerőpiaci helyzet szinte teljesen visszarendeződött a pandémia előtti szintre, mára pedig újból megjelent a munkaerőhiány a térségben is – amit tovább súlyosbított az idén februárban kirobbant ukrajnai háború.

A régióra jellemző a nehézipar túlsúlya, így számos autóipari, elektronikai ipari, fémipari és műanyagipari gyártóvállalat üzemel a térségben, mellettük azonban megtalálhatók az élelmiszeriparban, papíriparban és építőiparban tevékenykedő cégek is. Ez a térség is megsínyli azonban az egyre súlyosabb munkaerőhiányt: a foglalkoztatók elsősorban az élelmiszer- és nehéziparban, valamint az autóiparban keresnek képzett szakmunkásokat, illetve betanított fizikai dolgozókra is nagy szükség lenne.

Magyar dolgozókkal töltené fel a Debrecen vezetése által ígért új munkahelyeket a WHC Csoport

2021. július 21-én nyitották meg a HR szolgáltatásokkal foglalkozó WHC Csoport debreceni kirendeltségét. Göltl Viktor ügyvezető tájékoztatása szerint nem a bejelentett, új beruházások miatt nyitottak irodát Debrecenben, hanem azért, mert nemzetközileg is meghatározó szerepre törnek. A HR-szolgáltató tavaly kötött stratégiai megállapodást az Innovációs és Technológiai Minisztériummal.

Tudósításunk az egy évvel ezelőtti megnyitóról itt olvasható.

Az észak- és dél-alföldi régióban Szegeden, Kecskeméten és Debrecenben is helyi irodát működtető WHC Csoport szakemberei első kézből tapasztalják az égető munkaerőhiányt. „Partnereink számára nagy erőkkel toborozzuk a munkavállalókat a ’klasszikus hiányszakmákba’: elsősorban betanított munkás, gépkezelő, operátor munkakörökbe, de keresünk elektronikai összeszerelőt, CNC gépkezelőt, lakatost, hegesztőt, fémipari munkást, targoncavezetőt – pályakezdő és tapasztalt kollégákat egyaránt –, de még szakácsot is! Emellett pedig már szellemi területen is egyre nagyobb a munkaerőigény” – részletezi Berta Péter, a WHC Csoport ügyvezetője.

A hazai cégek egyre nyitottabbak a külföldi munkavállalók iránt

A WHC Csoport Magyarország legnagyobb magyar tulajdonú HR-szolgáltatójaként több mint 30 éves tapasztalattal bír a munkaerő-közvetítés, a munkaerő-kölcsönzés és a toborzás terén. A vállalat az elsők között nyitott a külföldi munkaerőpiacok felé: ukrán munkavállalókat már 2015 óta toboroz és foglalkoztat kölcsönzötti státuszban partnerei számára. Ukrán nemzetiségűek 2014 óta érkezhetnek könnyített feltételekkel Magyarországra dolgozni – több területen már akkoriban érezhető volt a munkaerőhiány gazdasági növekedést gátló hatása.

„Saját tapasztalataink alapján látjuk, hogy az elmúlt évek során a hazai vállalatok egyre nyitottabbá váltak a külföldi munkaerő foglalkoztatása iránt. Míg 2015-ben a WHC kölcsönzött munkaerejének csupán 2%-a származott külföldről, ez az arány azóta meredeken emelkedett, és idénre már megközelítette a 60%-ot” – hívta fel a figyelmet Berta Péter.

Tavaly július óta a 407/2021. (VII. 8.) kormányrendelet szabályai alapján immár tizenegy nem EU-tagországból (harmadik országból) érkezhetnek könnyített feltételekkel munkavállalók Magyarországra. A WHC Csoport minősített HR-szolgáltatóként Szerbia és Ukrajna mellett további kilenc harmadik ország (Belarusz, Bosznia-Hercegovina, Észak-Macedónia, Fülöp-szigetek, Indonézia, Kazahsztán, Mongólia, Montenegró és Vietnám) munkaerő-kínálatát tudja hiányszakmákban partnereinek kölcsönözni.