Olyan, amelyen még a járvány előtti években is hivatali feladatként szörnyülködtek az illetékesek. Merthogy az influenzaszezon közepén sosem volt jó előjel a később detektált megbetegedések szempontjából a ködös, nyirkos, nyálkás földközeli légkör. Gondolom, a koronavírus terjedését szintén inkább felerősíti, mintsem gátolná. A Covid amúgy is megtanított bennünket arra, hogy nem lehetünk eléggé pesszimisták a különböző lehetőségeket taglalva. Hisz ez a kórokozó, nagyon úgy tűnik, példának okáért korántsem annyira időjárásfüggő, mint a mifelénk jobbára szezonális, telente jelentkező influenza.
Mindenesetre érdekes, mi több tanulságos lenne megtudni, hogyan alakult a múlt hét utolsó két napján a fertőzöttek aránya az ország napsütötte részein, a tizenöt fokos tavaszban. S miként mifelénk. Amely időjárása tipikusan a hagyományos járványerősítő, fertőzésesélyes képletet mutatta. Igaz, ehhez kellene egy olyan megbízható napi tesztelési metódus, amely értelmes összehasonlításokra adna lehetőséget. Ám, mint tudjuk, nálunk nem létezik ilyen. Az, hogy pontosan miért végeztek éppen annyi tesztet az adott napon, az sokszor még a szakemberek számára is kész rejtély. S most már alighanem az is marad. Így aligha kapunk friss adalékot a járvány elején gyakorta feszegetett kérdéshez. Amely arra irányult, hogy egy adott régióban az időjárás mennyire befolyásolja a vírus terjedési sebességét.

Azt viszont a sűrű ködben is jól láthattuk, hogy nem csupán a koronavírus mutálódott a kezdetekhez képest, hanem a vele kapcsolatos kérdések, feltevések, aggodalmak típusa úgyszintén. Mára uralkodóvá vált annak taglalása (vagy inkább találgatása), hogy mennyire védenek az új mutációk ellen a „régi” vakcinák. Illetve a másik, akár az egész emberiség jövőjét komolyan befolyásoló eshetőség. Nevezetesen az, hogy az omikronnál sokkal veszélyesebb vagy éppen ellenkezőleg, fokozatosan megszelídülő változatokkal kell-e számolnunk. S meddig?

„Máig nem egyértelmű, melyek az omikron-fertőzés korábbiaktól eltérő szimptómái.. Mindez már sejteti ama (mind szélesebb körben rögzített) tulajdonságát, hogy egyrészt kevésbé védenek ellene a korábbi vakcinák– főleg ha azokból eddig csak két dózissal vettünk magunkhoz, azt is már hónapokkal ezelőtt –, másrészt hogy ügyesebben cselezi ki a felkészültebb immunrendszert is, azaz sokkal magasabb a reinfekciós (újrafertőződési) rátája. Ehhez képest még a terjedési sebessége is jóval nagyobb, mint a korábbi verzióké – még a hónap közepéről származó brit tapasztalatok szerint (márpedig egyelőre még ott terjed a legjobban az omikron) a fertőzöttek duplázódási ideje akár néhány (ott két) napra is csökkenhet, ami elborzasztó adat.” (Magyar Narancs)

Tegyük hozzá, hogy Nagy-Britannia a legjobban átoltott országok közé tartozik: „A brit egészségügyi minisztérium péntek este ismertetett legutóbbi adatsora szerint a brit felnőtt lakosság csaknem 60 százaléka – több mint 33,9 millió ember – részesült ténylegesen három oltási adagban. Az első dózist a 12 éven felüli lakosság 90 százaléka, a másodikat 82,4 százalék kapta meg, és így meghaladta a 133 milliót az eddig beadott első, második és harmadik oltási adagok együttes száma az Egyesült Királyságban.” (Portfolio)

Ennek fényében, s általánosságban is, s ez már az idei első kétnapi külföldi helyzetképből kiderült, hogy a magyar kormánynak az új esztendőben alapjaiban kellene változtatnia a járvány kezelésén. Talán önként megteszi, bár ez nem életszerű. Pedig jó lenne, ha nem a körülmények késztetnék rá, mert az egyet jelentene a katasztrófaközeli országon belüli helyzettel. „Azt meg már csak csendben tennénk hozzá: hazánkban, ahol már a delta ellen sem nagyon védekezett a kormányzat (ezt bizonyítják a több tekintetben ismét ’világszínvonalú’ hazai mortalitási, (halálozási) adatok), az omikron ellen nagyságrenddel komolyabb védekezésre lehet szükség. Jelenleg azonban azt sem tudjuk, mennyire terjed nálunk az omikron, ilyen típusú vizsgálatok ugyanis alig zajlanak.” (Magyar Narancs)

Természetesen magam szintén szerettem volna optimistábban tekinteni a ködös jövőbe az új év első napjain, ám a tények makacs dolgok. Szilveszter után pedig egyenesen kijózanítóak.
Hisz az óév utolsó két hónapjában, természetesen nem a hivatalos járványügyi kormányzati oldal, de más műhelyek az adatok alapján hetekig kényszerültek feltenni a kérdést: „Koronavírus: miért ilyen katasztrofálisak a halálozási számok Magyarországon? Magyarország nem először kerül a népességarányos koronavírusos halálozási statisztika élére. Sőt, volt időszak, amikor nemcsak egy-egy napra vagy hétre, hanem a járvány kirobbanása óta az összesített halálozásban is vezetett. A negyedik hullámnak (ősszel kezdődött és még tart) már másképp kellett volna alakulnia, hiszen rendelkezésre állnak az életmentő oltások. Azonban az alacsony átoltottság, a gyorsan terjedő delta variáns és a korlátozásmentes élet elegyeként az elmúlt napokban ismét többen haltak meg Magyarországon a Covidban, mint bárhol a világon.” (Portfolio)

Hiú remény lenne abban hinni, hogy a sokkal több embert megbetegítő omikron fertőzéshulláma bennünket el- vagy megkerül. S ez összességében akkor is jóval több ellátandó beteget jelent, vélhetőleg nagyon közelesen, amennyiben tényleg bebizonyosodik, hogy sok megfertőzött esetében egyénileg enyhébb lefolyású lehet.

Így alighanem sokáig aktuális újévi kívánságunk marad, hogy a járványvédekezés magyarországi illetékesei – legalább titokban munkálkodva – szintén figyelembe veszik azt az eshetőséget, amit például a dánok már megtapasztaltak. A dán járványügyi hivatal friss elemzése szerint a várakozásokkal ellentétben az új mutáció okozhat legalább olyan súlyos, ha nem súlyosabb járványhullámot, mint az eddigiek. Nem okoz kisebb kórházi terhelést az omikron, mint a korábbi vírusvariánsok, nem ez hozza el a megváltást a járványban. Gyorsabban terjed és nagy százalékban kikerüli a vakcinákat – írja a Népszava. Dániában hasonló arányban kerülnek kórházba az omikron vírussal fertőzöttek, mint a korábbi variánsok esetén, ezért szakértők szerint el kell felejteni azt a feltételezést, hogy az omikron a koronavírus enyhébb változata. Megjegyzendő, hogy Dániában a teljes lakosság átoltottsága 80 százalék feletti (legalább két oltás), s ez szintén jóval nagyobb, mint nálunk.

CSAK veled együtt működünk. Támogasd előfizetéseddel a Debrecinert!
1 (egy!) ezer forint csak havonta. Köszönjük!