Arról, hogy mit kellene tenni, ha jön egy globális járvány és gazdasági válságot is okoz, nem sok tapasztalata van a világnak. A gazdaságot kell beáldozni, hogy ne haljanak meg annyian, vagy azért bizonyos számú halálesettel meg kell békélni, hogy a többség ne szegényedjen el, ne omoljanak össze egész iparágak?
Válságkezelés – Kevés az adat, kevés az ésszerűség – Kakuk Péter a Klubrádióban
A debreceni Kakuk Péter bioetikus, a CEU kutatója válaszolt a kérdésekre a Klubrádió Esti gyors című műsorában.
Kakuk Péter tévesnek tartja az az összehasonlítást, hogy az emberéletekben esett kárt viszonyítsuk a gazdasági károkhoz. Nem erről van szó. Életéveket kell viszonyítani életévekhez. Például: az első hullám idején, ami Magyarországon szinte nem is volt, szigorú intézkedéseket hoztak az egészségügyben. Egy felmérés szerint a megkérdezettek 30 százalékát érte valamilyen kár azzal, hogy ágyfelszabadítás címén kitették a kórházból, vagy később jutott, illetve jut egy műtéthez, vagy megszakadt a rehabilitációja, stb., és ezeknek az embereknek nagy része állítja, hogy ezzel maradandó károsodást okoztak neki. Más országokban egyébként nem borították föl az ellátást, az ment tovább, és a covidos betegekkel külön foglalkoztak. Itt tehát lehet életéveket életévekhez mérni.
Kakuk Péter az oltási igazolásról – elterjedt nevén a covid-útlevélről – azt mondta, hogy az etikailag rendkívül aggályos. Nem tőlünk függ, hogy beoltatjuk-e magunkat, hiszen nincs elég vakcina, nem tudjuk befolyásolni, hogy mikor kerülünk sorra. Ilyen körülmények között szabadságjogokat adni vagy elvonni, az minimum diszkriminatív.
A teljes beszélgetés meghallgatható a Klubrádió honlapján.
Kapcsolódó írások:
– Veszteségeink mérlegelése – COVID-19 Szcenáriók I.
CSAK veled együtt működünk. Támogasd előfizetéseddel a Debrecinert!
1 (egy!) ezer forint csak havonta. Köszönjük!
Debreciner
