Előttem egy Magyarország térkép, amelyet napok óta vissza-visszalapozva nézegetek. Abban a reményben, hogy sikerül feltörnöm jelzéseit. Elvégre gyaníthatóan az állampolgárok tájékoztatására mellékelték az országos tisztifőorvos múlt szerdai tájékoztatójához. Tehát nemcsak olyan díszítő elemként szolgált a sok piros, rózsaszín, valamint kevéske zöld pöttyével. S mivel néhány fehéren hagyott terület szintén maradt benne, így a nemzeti színeinket szépen kiadják a jelölések. Igaz, ennél sokkal több pozitívumot közel egy hét alatt sem sikerült felfedeznem rajta.

Különösen annak fényében nem, amelyet ábrázolnia kellene. Azt a sokak által nagyon várt információt, hogy melyik településünkön pontosan mennyi a fertőzöttek száma. Viszont ezen a képen az országhatáron kívül gyakorlatilag semmi más nem azonosítható be. De ha felismerjük a rajta lévő pontok által rejtett helyeket, akkor is legfeljebb azt tudjuk meg belőle, hogy nagyjából merre lehet Debrecen vagy a főváros. A többszáznyi, ezernyi kisebb helyet már lehetetlen eltalálniuk még a helyi lakosoknak is. Egyébként sincs túl sok értelme. Hisz éppen arról – tudniillik a járvány mértékéről, kiterjedtségéről, településfajtánkénti megoszlásáról – nem közöl egyetlen adatot, számot, szó szerint semmit, amelynek apropóján közszemlére tették a tisztifőorvos tájékoztatójához csatolva. Talán azt lehetne szemléltetni vele, valahol az óvoda és az általános iskola határán tudásszomjazó ifjúság számára, hogy hazánkban sokkal, de sokkal több piros pontocska létezik, mint zöld.

Viszont végképp érthetetlenül ülök a tisztifőorvos aznapi kijelentése előtt: „Budapest és Pest megye mellett elsősorban a nyugati megyékben – Győr-Moson-Sopron és Vas megyében – jelentős mértékű a fertőzöttség – közölte az országos tisztifőorvos a koronavírus-járvány elleni védekezésért felelős operatív törzs szerdai online sajtótájékoztatóján.” Szerintem vagy a hírt jegyző MTI tudósítója értette félre az elhangzottakat vagy magát Müller Cecíliát is megzavarta a térkép színezete. Amelyen Nyugat- és Délnyugat-Magyarországon valóban sűrűbbek a piros pontok, de.. De miután vélhetően a pontok egy-egy települést jelentenek, ez csak azt tükrözi vissza, hogy ezen megyékben nagyon sok a kistelepülés. Így a pontok egymásba érnek, s sötétpirosra festik a területet és egymást.

Így amennyiben az ábra logikáját követjük, akkor azt kell feltételeznünk, hogy amennyiben a pár száz lakosú faluban találtak néhány beteget, de helyszűke miatt rákerült a pöttye egy másik ugyanilyen kicsire, akkor azok ugyanúgy sötétpiros pontot kaptak, mint például Debrecen. Mondanám, de a megyeszékhelyünket, amennyire a piros ötven árnyalatát meg tudom különböztetni, s sikerült a helyét nagyjából eltalálnom, jóval kevéssé sötét színnel, inkább rózsaszínnel jelölik. Alighanem azért, mert nincs túl közeli pirosas szomszédja, amellyel összeolvadhatna. Viszont bármennyire megdöbbentő, a nyugati végekkel – amelyben egyedül Győr-Sopron tekinthető majdnem folyamatosan kiemelkedően fertőzöttnek – ellentétben egyetlen szót sem szólt a három északkeleti megyéről, amelyek a teljes második hullám idején együttesen több mint húszezer beteget kezelnek. S hónapok óta az ország legfertőzöttebb területéhez tartoznak.

Hogy ez, mármint a mi régiónk, miért nem került említésre a tájékoztatóban, az valódi rejtély. Bár a térképhez fűzött magyarázat csak piros és zöld színt említ, tehát megeshet, a sok nyugati, dunántúli (átlag alatt fertőzött megyékben) sötét vörös abból adódik, hogy a sok kistelepülés alapszíne egymásra folyt, így vörösödött ki nyugaton a tájék. Ha valóban így van, az mindenképpen amatőr, dilettáns malőr. Hisz aligha találkozhatunk másik olyan térképpel, grafikonnal, színes ábrákkal, ahol egymástól élesen különböző színárnylatok (mondhatnám, teljesen más színek) ugyanazt az értéket vagy állapotot, adatot jelentenék. Különösebben ugyan ez sem ront a térképnek kinevezett képszerű maszlag használhatatlanságán. Hajdú-Bihar megye például szinte fehér folt rajta, amely még a Hortobágy beszámításával is eléggé szembetűnő. A megyénkben ugyanis 82 települést tart nyilván a KSH, Wiki stb., s bár a térkép nem jelez megyehatárokat, ennyi pötty biztosan nem szerepel Hajdú-Bihar vélhető helyén. Sem rózsaszín, sem zöld. Az szintén tragikomikus, hogy címe szerint az ábrának jelölnie kellene a fertőzöttek életkori megoszlását is. Valahol, valakiknek bizonyosan ábrázolja, de az messze nem az a közönség, amely előtt nyilvánosan megjelentették.

Ha semmit nem árul el, akkor vajon miért közölték? Alighanem azért, mert sokan és sokszor követeltek részletesebb tájékoztatást. Köztük olyan kisvárosi, községi hivatalnokok, tisztségviselők, egészségügyi szakemberek, akiknek a helyi adatok tükrében kell(ene) intézkedéseket hozniuk. Más városokban pedig például a közterületi maszkviselés elrendelését célzottabban hozhatták volna meg azon polgármesterek, akik esetleg megtudják belőle, hogy településük melyik része és mennyire tekinthető tényleges fertőző gócnak, a potenciális, sokak által látogatott, „szokásos” városrészek mellett.

Arról nem is beszélve, hogy más országok kormányai, védekező szervei, ahogyan jó néhány hírportál bemutatta, napi bontásban, a járvány teljes idejére visszakövethetően s a megyénél jóval kisebb területi egységekre, sőt városrészekre kiterjedően közlik a kimutatott új és régi betegek számát. Gyakorlatilag minden állampolgárokat érintő adatot. (A Debreciner a finn közszolgálat aprólékos és folyamatosan aktuális tájékoztatását mutatta be.) S mi ebben a járványhelyzetben olyasmi, amely elsősorban nem a veszélyeztetett polgárokat érinti?

Ennek fényében, de akár önmagát tekintve is, lévén örök naivista, szeretném azt hinni, hogy a múlt szerdán közölt térképnek nevezett pacahalmaz csupán egy tragikusan rossz és a helyzethez súlyosan méltatlan, alpári vicc volt. Vagyis a magyarországi járványhelyzet ezen pontján minősíthetetlen cselekedet. De ez esetben legalább kijavítható (lenne), bár ennek semmi nyomát nem látom. Ám ez az opció még mindig a jobbik eset lenne ahhoz képest, ha ezt a képmasszát olyan tájékoztatás címén lökték elénk, amelyre hetek, hónapok múltán is hivatkozhatnak. Azzal válaszolván a valódi információt követelőknek, hogy „de hiszen térképen is megadtuk a hiányolt adatokat, tessék visszakeresni!”

Hát tessék visszakeresni..!

CSAK VELED együtt tudjuk garantálni, hogy az újságíró és a szerkesztő munkájába ne szólhasson bele más, csak Te, az olvasó. Egy hónapra csak 1000 forint. Támogasd előfizetéseddel a Debrecinert! Köszönjük!