BEZÁR

Közösségi média

800

Rabszolga vagy?! – Az emberi jogokról kicsit másképp! (Negyedik rész)

A betakarítások idején látástól vakulásig dolgoztatták az embereket a közmunkabérért cserébe, aztán december közepén meg káposztát savanyíttattak velük napi 12 órában, hétvégén is. Ugyancsak kemény kb. 56 ezer forintért havonta!!!

Mottó: Mi a jog? Jogalanyok és jogtárgyak rendszerszintű találkozása talán? Ugye nem mindegy, hogy Kenyában vagy nálunk? Egy biztos, az a jog nem jog, ami akárcsak egy ártatlan ember, több ember vagy éppen népek pusztulását segíti elő, bármennyire is akarja azt a jog alkotója!

Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának 7. cikke azt mondja, hogy a törvény előtt mindenki egyenlő és joga van – megkülönböztetés nélkül – a törvény elé kerülő embernek a védelemhez. Sőt a 8. cikk megfejeli és azt mondja, hogy az ember számára biztosított alapvető jogait sértő eljárások ellen még jogorvoslatot is kérhet. Aztán ennek a logikának a mentén a 9. cikk arról szól, hogy senkinek nem lehet csak úgy elvenni a szabadságát vagy éppen önkényesen jó messzire űzni, ha nem akar menni. A 10. cikk szerint minden embernek joga van ahhoz, hogy ügyét egy független és pártatlan bíróság tárgyalja és hozzon abban döntést. Aztán ezt cifrázza a jog alapelveivel az ártatlanság vélelmével, az eljárási biztosítékokkal. Leírja, hogy ha az elkövetés pillanatában nem számított bűncselekménynek, amit az ember elkövetett, vagy éppen nem tett meg, akkor nem szabad elítélni, és azt mondja, hogy csak annyi lehet a büntetés, ami a cselekmény vagy mulasztás pillanatában kijárt volna neki.

Megszabadítom Önöket a pontos szövegtől, ugye nem baj! (Ha akarnak, úgy is utána olvasnak, nem igaz?) Valamikor hittem ebben. Ma már kevésbé. És tudják miért? Mert bár Európában élünk és nem egy banánköztársaságban, valahogy itt is felütik a fejüket igen komoly anomáliák.

Egy kis disszonancia… Ilyen a banánköztársaság kb.:

Máris szomszéd, a lángelme from www.vitaminszabadsag.com on Vimeo.

Mi a törvény?

Már buktunk is, mert vissza lehet kérdezni, hogy milyen szempontból?

Ha egy szabad bölcsészt kérdezünk meg, ilyeneket gondol, hogy logosz, isteni és emberi törvény, univerzális törvény, apodiktikus és kazuisztikus törvény, restauratív és utópista messianizmus, hit általi megigazulás, sarí’a, fiqh, kánonjog, fatva, adamtita és nohaita törvények, zsinat meg ilyenek… – szóval nem érdemes nekiugrani és vitatkozni vele, mert benne lesz a történelem, a filozófia és a vallás is. Simán megver a rutinjával.

A mezei jogász csak annyit mond, hogy az arra felhatalmazott jogalkotó állami szerv, egy előre meghatározott eljárásrend szerint alkot egy logikai szempontból összetartozó követendő magatartási szabályokból álló normahalmazt, amit szintén egy megfelelő eljárásrend végén kihirdetnek és punktum: az a törvény. Vannak még a rendeletek, az állami irányítás egyéb eszközei, de most nem menjünk bele a jogalkotási folyamatokba oly nagyon. Oké! Persze van az Alkotmány is, a mindenek felett álló általános érvényű alapelvek és politikai akaratok alapján összeállított valami, ami organikusnak mondott volt, de talán már nem az, és még módosítani is lehet, amire aztán épülnek a sarkalatos törvények (erős támogatás) és a sima törvények, bla-bla-bla… Még én is befáradok.

Feri!!! Vissza kéne valahogy térni a témához, mert kezd fogyni a karakter!

Jó despota módjára egy Lagardere-es Never-vágással ugrok stílusban és időben is egyet, hogy rávilágítsak az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata 7-11. cikkek tartalmára kicsit másképp! Bemásolom ide egy 2019. január 7-ikén írt jegyzetemet, erősen moderálva és meg-megtűzdelve egy kis „cigányozós” magyarázattal:

Azoknak, akik azt hiszik, hogy a cigányokat nem érinti a „rabszolgatörvény”!

Megsúgom Önöknek: nekik ez nem újkeletű dolog. Nézzenek csak szét maguk között itt „vidékiában” meg a végeken! Látni fogják, hogy egyesek nagyon jól élnek, a becsületesebb cigányok meg nagyon rosszul. Az erőszakosabbak, a „nagyok” szolgái pedig sokkal jobban az átlagnál. Látni fogják az is, hogy hogyan élnek meg a cigány közmunkások zsírján a „zsíros parasztok” (nem címkézni vagy aljaskodni akarok, csak népművelni), a polgármesterrel az élen, az uzsorások puszipajtásaként, a helyi seriffekkel karöltve. No, nem mindenhol, így hát csak azok szégyelljék magukat, ahol ez igaz vagy részben igaz!

Az egyik ilyen 4000 lakosú faluban a betakarítások idején látástól vakulásig dolgoztatták az embereket a közmunkabérért cserébe, aztán december közepén meg káposztát savanyíttattak velük napi 12 órában, hétvégén is. Ugyancsak kemény kb. 56 ezer forintért havonta!!! Akinek nem tetszett, rövid úton távozhatott a közfoglalkoztatásból. Mivel más munka nem volt közel s távol, mindenkinek „tetszett”, hogy túlóráztak, ingyen.

Jaj, de hasonlít ez a rész arra, hogy csak az a jog, ami kikényszeríthető! Itt pont a jogtalanság volt és lesz kikényszeríthető! Persze senki nem tett és nem fog tenni az ellen, hogy kihasználták őket, mint a rongyot. Hallgatnak és megpróbálnak túlélni.. Kinek hiányzik a munkanélküliség, a felesleges hatalmi hibakeresések (házon, gyereken, telken, vagyonon) vagy a seriffek felesleges bírságai a járda, az út, a gyalogosátkelőhely vagy a bicikli miatt! Mi mást is tehetnének egy ilyen országban? Csendben maradnak.

Maradjunk még a közmunkánál:

Tudták, hogy ha a közmunkást a munkaügyi központ kiközvetíti egy piaci alapú munkahelyre, és ha azt a munkát valamilyen oknál fogva nem fogadja el a delikvens (bár a leendő munkáltató igényt tart rá, már csak az állami támogatás miatt is), elveszíti a közmunkáját, három hónapig még az álláskeresők nyilvántartásába sem regisztrálhat vissza, és lehet, hogy évekig nem foglalkoztatja az illetékes Kormányhivatal Foglalkoztatási Osztálya? Magyarul fekete bárány lesz. Nincs „segíly” meg semmi se. Vagy eltartják a rokonok, vagy lop, vagy rosszabb, mert ugye, pénz nélkül nehéz máshol munkát keresni és még a külföldre menéshez se lehet üres zsebbel nekikezdeni, pláne neki a képzetlen nincstelennek. Az éhség pedig magától jön. (Az „ombuczmanót” nem nagyon érdekelte a dolog.) Nem tudták, hogy ez így „megyen itten”? Akkor mit tetszenek tudni a modern magyar rabszolgaságról, tessék mondani?!

A piaci alapú munkahellyel szerződése a szerencsétlennek nem volt, a kényszerítésnek ellenállt, nem fogadta el a számára nem megfelelő munkát, ezért megszüntették a közfoglalkoztatási munkaviszonyát időnek előtte, és három hónapig bizonyosan jövedelem nélkül maradt. Szankcionálta az állam, hogy szabad akart maradni! Nem egyedi eset! Mi ez, ha nem törvényen alapuló kényszermunkára való állami rábírás, állami rabszolgamunka?! Pedig nincs szükségállapot!

Tisztelt polgártársaim!

Többségüknek fogalmaik sincsen arról, milyen szenvedésben élnek az elmaradott térségekben a cigány emberek vagy éppen a lerongyolódott nem cigány polgártársaink. (Bár emlékeznek: a gyulai bírónő szerint az a cigány, aki cigányként él, és felsorolt egy csomó rossz tulajdonságot. Ergo én egy rossz tulajdonságokkal rendelkező életforma vagyok, aki cigányként él. Írtam is egy elbocsátó szép üzenetet a főnökének! Persze, megbúbolták érte egy kicsit, de szerintem ma is hoz ítéletetek. Hm! Jog, erkölcs, etika, értékítélet, függetlenség, egyenlő megítélés és egyenlő bánásmód. Nesze neked 7-8. cikk.)

Ahol cigányt írok, tessék úgy érteni, hogy érdekérvényesítő képességgel nem rendelkező magyar állampolgár!

Ha pedig a cigányok mégis bekerülnek egy gyárba, egy feldolgozó üzembe, napi 10-12 vagy még annál is több óra munkaidőben foglalkoztatják őket. Ha pedig nincs munka, egyszerűen hazaküldik őket. Állásidőt nem fizetnek, sok helyen játszanak az egyszerűsített foglalkoztatási jogviszonnyal (napi bejelentéssel), és ha megbetegszik, akkor jön rá a cigány, hogy táppénzt sem kap. Sőt sokan a teljes bérüket sem kapják meg, nemhogy a túlórapénzt!

Önök szerint, ki mer közülük a munkavállalói jogaiért pereskedni? Hát persze, SENKI!
Nem bíznak a jogrendben, és joggal. A végrehajtó gyorsabb.

Minden kormánypropaganda ellenére több millió embernek, közöttük kb. 350 ezer felnőtt romának nincs semmiféle megtakarítása, egyik hónapról a másikra élnek.

Önök szerint ezek az emberek mernek tüntetni a jogaikért, kiskirályok között, rendőrből seriffé lett magánhaderő ellenében, az őket nyíltan és aljasul kihasználó helyi vezetőik között ott, ahol laknak? Ugyan már! Vastyúk is talál szeget alapon, néha valamelyik kiskirály bekerül a darálóba, és a többi folytatja ott, ahol abbahagyta. Hogy ez mekkora demokrácia! Platonnak igaza volt!

A roma kápók pedig azt mondják, hogy a rabszolgatörvény nem érinti a cigányokat, mert NEM DOLGOZNAK. Úristen! Szinte csak cigány utcaseprőket látok minden faluban. Minden piszkos munkát velük végeztetnek el. Minden betakarításnál „véletlenül” ott vannak, és a feldolgozó- és az építőipari egységekben is, bocsánat a kifejezésért, de a magyar így mondja; szarért-húgyért!

Ja, hogy már kiváltság közmunkásnak lenni is? Ühüm. Dübörög a gazdaság és egyre többen helyezkednek el a versenyszférában! Hadd röhögjek! Ott is rabszolgák! Nem rég hoztak róla törvényt!

Aztán szóltam egy kicsit az ellenzékhez, de most lerövidítem azt a kicsit:

Amíg az úri közönség táncol a rendőrök előtt könnygázt szipuzva, addig a szegény emberek valóban belepusztulnak a nyílt és/vagy törvényesnek látszó rabszolgaságba! A nincstelenek megszólítása, bizalma elnyerése és részvétele nélkül felesleges telefonon pilácsolni éjfélig a Parlament előtt, aztán beülni az új autóba, és hazamenni, mert holnap menni kell a bankba, folytatni kell a jól fizető munkát útban az EU parlamentje felé.

Az sem okés, hogy a választások előtt az ellenzék megfizet egy-két menőt, és ezzel le is tudta a nincsteleneket! A „válasszunk ki egy ügyet és vigyük sikerre” gondolat országos viszonylatban szerintem szintén nem egy járható út. Kis lépés a társadalomnak és még kisebb a nyomorult egyénnek! Aztán elfogy a pénz.. A hatalom kiválaszt két másik ügyet, és már egálban is vagyunk, vagy még rosszabb helyzetben! (Bocsi P.) Ha pedig a politikában csak haza akartok játszani kissé szétszórt botcsinálta politikusaink, mert irigylitek a Mészáros Lőrinceket például, ahhoz a nép nem fog asszisztálni, a kormány pedig kiröhög titeket. Több kell tőletek!

Bocs a végén ezért a kis politikai pamfletért, de szerintem így kerek a történet. Tehát, van mit tenni az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának 7-11. cikkei teljesüléséért bőven. Majd jövök! Kellemes hétvégét kívánok!

Horváth Ferenc írásai itt olvashatók: 800.

CSAK VELED együtt tudjuk garantálni, hogy az újságíró és a szerkesztő munkájába ne szólhasson bele más, csak Te, az olvasó. Támogasd előfizetéseddel a Debrecinert! Köszönjük!

A megosztása fontos!

Kérjük, válasszon előfizetési vagy támogatási lehetőségeink közül!

Iratkozzon fel hírlevelünkre!

További olvasnivalók...