A történelmi idő majd elvégzi a kuratóriumi tagok szelekcióját – Stumpf István tartott fórumot a Debreceni Egyetemen

Március 28-án Középpontban a hallgatók címmel tartott fórumot Stumpf István, a kormány által „modellváltásnak” nevezett egyetemi privatizációért felelős kormánybiztos a Debreceni Egyetemen. Az eseményre a Debreciner nem kapott meghívást, ám eljutott hozzánk az erről készült élő adás linkje, így mi is követni tudtuk az ott történteket.

A kormánybiztos szerint nőtt az autonómia

A fórumon személyesen csak Stumpf, valamint a DEHÖK vezetői és tagjai vehettek részt. A kormánybiztos a felvezető beszédében arról beszélt, hogy Kósa Lajos (Fidesz) szerint Debrecen a világ közepe, de a teremben is sokan vannak, akik szerint ez Magyarország igazi fővárosa. Mint mondta, itt „dübörög az élet”, a tudás megszerzése mellett a Debreceni Egyetemen lehetőség van a hedonista kicsapongásra is. Szerinte az egyetem jórészt arról szól, hogy a hallgatók a kettő között megtalálják az egyensúlyt. A politikus elmondta, a tapasztalatai szerint 1982 óta a legtöbb egyetemen mintha megállt volna az idő, ezért volt szükség a felsőoktatás megreformálására. Szerinte az alapítványi rendszerrel nem sérült az intézmények autonómiája, sőt a tőlük származó beszámolók szerint nőtt a gazdasági, a működési és a tudományos autonómia is. A kormánybiztos hangsúlyozta: a kuratóriumi tagok láthatók, számonkérhetők, nem olyanok, mint egy arctalan bürokrácia.

Csont István, a DEHÖK elnöke emlékeztetett, a hallgatói önkormányzat küldöttgyűlése 2021-ben egyhangúlag hatalmazta fel a szervezet szenátusi képviselőit a „modellváltás” megszavazására, ezt követően pedig kiküldtek egy tájékoztató levelet a hallgatóknak, valamint az egyetem hallgatói által írt, a fenntartóváltás hatásait firtató leveleket válaszoltak meg. Csont szerint az alapítványi rendszer nem érintette negatívan a hallgatók életét, és a HÖK is megtarthatta a jogosítványait.

Svájcban nem aggódnak a fékek és ellensúlyok miatt

A DEHÖK-elnök rövid beszédét követően Körösparti Péter, Debreceni Egyetem Hallgatói és Doktorandusz Képviselet elnöke szólalt meg, aki közel 18 (!) éve megszakítások nélkül tölt be az egyetemi hallgatói képviseletben vezetői tisztséget (2004 és 2016 között DEHÖK-elnökként, azóta DEHDK-elnökként). Beszédet nem mondott, csak a hallgatók által előzetesen beküldött kérdéseket olvasta fel.

Stumpf István az egyik kérdésre válaszolva elmondta, az alapítványi modell eredetileg Svájcból származik, ahol a vezető testületek, a boardok élén a legtöbbször az adott kanton kulturális minisztere áll, ott mégsem merül fel, hogy ez hogyan viszonyul a fékek és ellensúlyok rendszeréhez. Szerinte az a 105 ember, akik jelenleg a magyarországi egyetemek kuratóriumait alkotják, a magyar kulturális, tudományos és politikai élet színe-javához tartoznak, és eddig azt látni, hogy komolyan veszik a feladatukat. „A történelmi idő majd el fogja végezni azt a fajta szelekciót, amit itt sokan mesterségesnek gondolnának” – utalt arra, hogy a tavaly elfogadott jogszabály értelmében a kuratóriumi tagokat nem lehet leváltani. Szerinte ez nem probléma, mert akiknek nem lesz idejük, energiájuk az ezzel járó feladatok ellátására, azok úgy sem fogják bírni a nyilvánosság nyomását, ezért majd maguktól távoznak.

Egy másik hallgatói kérdésre válaszolva a miniszteri biztos arról beszélt, hogy a hallgatók után járó normatívák miatt az egyetemek korábban „butikszakokat” hoztak létre. „Ezeknek a butikszakoknak befellegzett, beárnyékolja a jövőjüket, mert versenyképes tudást kell adni. A modellváltás egyik legfontosabb célja, hogy közelebb vigye a felhasználóhoz, a piachoz, a tényleges munkalehetőségekhez” – mondta, hozzátéve, hogy szerinte ezért maguk az egyetemek fognak összevonni vagy megszüntetni egyes képzéseket.

Harmincezren is elmentek volna a fórumra?

Az egyik hallgató megkérdezte, miért csak a HÖK képviselői tudnak zárt ajtók mögött kérdéseket feltenni Stumpfnak, és miért nem volt transzparens, széleskörű párbeszéd a privatizációról szóló döntés előtt.

Körösparti Péter erre úgy reagált, a hallgatói önkormányzat 2022 januárjában egy részletes Neptun-üzenetben tájékoztatta az egyetem hallgatóit, arra érkeztek kérdések, amelyeket megválaszoltak, valamint az élő közvetítés miatt szerinte a mostani ülésről sem mondható el, hogy zárt ajtók mögött történik. „Egyszerűen fizikai okai vannak annak, hogy nem hirdettük meg a lehetőséget egyetemünk mind a harmincezer hallgatójának, hiszen nem fértünk volna itt el” – magyarázta Körösparti.

Stumpf István ezt azzal egészítette ki, hogy ő február elseje óta folyamatosan járja az egyetemeket és országosan többszáz hallgatóval találkozott már, 2021-ben pedig online tehettek fel kérdéseket a hallgatók (ekkor egyébként már minden szinten megszületett a döntés a „modellváltásról”).

Felülvizsgálhatják a „modellváltást”, általános ösztöndíjemelést nem terveznek

A fórum utolsó félórájában a HÖK megjelent vezetői és tagjai kérdezhettek a kormánybiztostól. Az alábbiakban igyekeztünk valamennyi kérdés és válasz lényegét tömören, felsorolásszinten összefoglalni:

Az egyetem nagy értékű beruházásaihoz, mint a főépület felújítása, biztosít-e támogatást az állam?

Meglepően sok program mellett köteleződött el a minisztérium, reméli, hogy a háború ezt „nem bombázza szét”.

Hogyan alakul majd az egyetemi oktatók éves szabadságának mértéke?

A munkatörvénykönyv szerint.

Van-e lehetőség arra, hogy az adó 1 százalékát az egyetemet fenntartó alapítványnak ajánlják fel?

Azt gondolja, hogy igen, de még ellenőrzi.

Milyen ösztöndíjemelési víziója van a doktori képzést illetően?

Az Innovációs és Technológiai Minisztériummal dolgoznak az ügyön.

Mi az oka annak, hogy a Debreceni Egyetem és a Budapesti Corvinus Egyetem eltérő alapítványi formában működik?

Nem működnek eltérő alapítványi formában, csak a finanszírozásuk és az irányítási modelljük más.

Van-e arra lehetőség, hogy az alapítványok olyan ösztöndíjakat írjanak ki a hallgatók számára, amelyek a nemzetközi mobilitást fokozzák?

Van.

Terveznek-e állami forrásból alapítványi fenntartású egyetemeknek kollégiumfelújítási programot indítani?

Nem. Az egyetemek döntik el, hogy mit akarnak.

Milyen konkrét nemzetközi példák alapján dolgozták ki az alapítványi rendszert?

Osztrák és finn példa alapján.

Tervez-e a kormány az alapítványi fenntartású egyetemeken általános ösztöndíjelemelést?

Nem tud róla.

Tervezik-e 2-3 év után összesíteni a tapasztalatokat és szükség esetén módosítani a rendszert?

Igen.

Mi biztosítja az esélyegyenlőséget az alapítványi és állami egyetemek között?

A minisztérium dolgozik az ügyön.

Inkább állami, új alapítványi vagy korábbi magánegyetem választását javasolná-e gyermekének vagy unokájának?

Elfogult a modellváltókkal kapcsolatban, de attól függ, mi iránt érdeklődik az unokája.

Minden alapítványosított egyetem fenntartható, vagy lehetnek összevonások?

Ki fog derülni.

Már megint a mádi bor

Az utolsó kérdésre adott válaszában Stumpf István a Tokaj-Hegyalja Egyetem és a Debreceni Egyetem kapcsolatait megemlítve utalt a Debrecenben folyó kutatásokra a mádi bor vírusölő hatásairól. Szilvássy Zoltán rektor még 2020 áprilisában számolt be arról, hogy a furmintszőlő héjából olyan orvostechnikai eszközt fejlesztenek, amely segít a koronavírus elleni küzdelemben. Erről azonban azóta egyáltalán nem lehetett hallani, az elmúlt két évben semmilyen kommunikációt nem találtunk a Debreceni Egyetem részéről a Szilvássy által bejelentett kutatás állásáról.

Stumpf megosztotta a HÖK-ösökkel, hogy az ő immunrendszerét a tokaji bor tartja rendben. Miközben bevallotta, három oltás is van benne, kifejtette, szerinte nem ez a legfontosabb. „Azt gondolom, hogy az ember természetes ellenállása és immunrendszere többet segít, mintha folyamatosan injekciózná magát” – fogalmazott.

CSAK veled együtt működünk. Támogasd előfizetéseddel a Debrecinert!
1 (egy!) ezer forint csak havonta. Köszönjük!