Pedig Debrecen eme nevezetes (arról is nevezetes, hogy legfeljebb elenyésző számú lakos tudja, hogy mi a jófene lehet az) területe szintén szóba került, már mielőtt a kormány végleges döntést hozott a Magyar Természettudományi Múzeum Debrecenbe költöztetéséről. A kérdésről most úgynevezett 2-es típusú (vagyis 2000-es sorszámú) határozatot hozott a kormány, amelyet nem kell megjelentetni a Magyar Közlönyben.

Miután nem nyilvános, az okait legfeljebb találgathatjuk. Gondolom, azoknak a jelenlegi, volt és leendő magyar adófizető polgároknak, akik ezeket az országos értékű és jelentőségű, s általában minden közgyűjteményt fenntartanak, minimum az a joguk létezik, hogy a projektről véleményt nyilvánítsanak. Vagy találgassanak. Hisz már az magyarázatot követelne, ha egy másik fővárosi épületegyüttesbe akarnák áttelepíteni. Annyi biztos, hogy az egész tervezet irdatlan milliárdokba kerül. De ha van rá pénze az országnak! Bár a miniszterelnök éppen eme hír kiszivárgása (talán jó hétig még titkosabban szortyogott magában a kormánydöntés után) napjaiban jelentette ki, hogy a kórházak legfeljebb építészeti szépítkezésre számíthatnak, modern diagnosztikai és gyógyító berendezkedésekre nem. Tény, néhány kórterem fertőtlenítő kimeszelése olcsóbb, mint például egy új, modern MRI készülék. Igaz, az ugyancsak tény, hogy a kimeszelés legfeljebb a falakat gyógyítja meg, a betegeket aligha.

De térjünk vissza Debrecen új muzeális büszkeségéhez. Történetileg természetesen van mit felmutatnia a természettudományok terén a városnak. Ám ez messze nem lehet elégséges ahhoz, hogy egy, az egész országot reprezentáló gyűjteményt ide hozzanak. Ez nagyjából olyan, mintha (Isten ments, hogy tippeket adjak) mintha a Szépművészeti Múzeumot vagy a Műcsarnokot Pécsre vagy Szentendrére költöztetnék el, mondván, a két város nagyon értékes képzőművészeti hagyományokkal és értékekkel büszkélkedhet.

„Elképesztő, hogy a kormány azért képes egy múzeumot vidékre költöztetni, hogy a NER (’Orbán-rendszer’- t.sz.j.) építőipari cégei még többet lophassanak – kommentálta a kormány döntését Gy. Németh Erzsébet, Budapest kulturális főpolgármester-helyettese. – A Természettudományi Múzeum épületét 2010 előtt teljesen felújították az előző kormányok, a gyűjtemény Budapest egyik legkedveltebb és leglátogatottabb múzeuma, aminek vidékre költöztetését semmiféle szakmai érv nem támasztja alá.” Miután neki sem kötötték az orrára az okot, nem kérhetjük számon rajta, hogy sommásan vélekedett. Mint ahogyan a debreceni polgármester úgyszintén, „helyrerakva” a budapesti főpolgármestert, aki imigyen szólt.

„Mind főpolgármesterként, mind volt debreceni diákként tragikusan rossz döntésnek tartom a Természettudományi Múzeum Debrecenbe költöztetését – válaszolta a Népszava kérdésére Karácsony Gergely főpolgármester, aki szerint az egész gyűjtemény átköltöztetése valószínűleg nem is lehetséges, vagy ha mégis, akkor irtózatosan sok pénzbe kerül, főként akkor, ha méltó helyet szeretnének kialakítani a bemutatására. Fontosnak tartjuk – tette hozzá a városvezető –, hogy a gyűjtemény minél nagyobb részét, minél több vidéki kiállítóhelyen mutassák be, mondjuk vándorkiállítás formájában, de az egész múzeum vidékre költöztetése sem szakmai, sem egyéb okokkal nem magyarázható.”

Erre reagált Papp László debreceni polgármester a közösségi oldalán, és „Debrecen és a vidéki Magyarország nevében” visszautasította a főpolgármester véleményét. Szerinte „Debrecen a város jövőjét meghatározó lehetőségként tekint az új Természettudományi Múzeumra. Debrecen egyértelműen elkötelezett amellett, hogy a lehető legjobb feltételeket biztosítsa egy ilyen nagy jelentőségű fejlesztés megvalósításához. Az előzetes egyeztetéseknek megfelelően úgy ítéljük meg, hogy Debrecen ideális választás.” Közleményét pedig így zárja: „a Természettudományi Múzeum elhelyezésére olyan területeket vizsgálunk, melyek állami tulajdonban vannak, városon belüli elhelyezkedésük pedig minden szempontot figyelembe véve ideális”.

Nincs kétségünk a polgármester elkötelezett lokálpatriotizmusa iránt, hisz például az atlétikai világbajnokság megrendezésére szintén egyből jelentkezett, az esetben, ha a főváros nem vállalná a hatalmas és egyszer használatos költségeket. (Nincs kétségünk afelől sem, hogy amennyiben ígéretével ellentétben a kormány mégsem járul hozzá a Lánchíd renoválásához, Debrecen jelentkezne a híd új és méltóságteljes helyszínéül.) Addig tehát világos, hogy befogadnánk a fővárosból kiebrudalandó múzeumot, de az elköltöztetésének valódi okáról a helyi főemberünk sem szólt.

Ennek ismerete nélkül még hangsúlyosabbnak tűnik a költöztetést ellenzők petíciójának néhány megállapítása: „A Magyar Természettudományi Múzeum a Széchényi Ferenc által 1802-ben alapított nagy nemzeti tudományos gyűjteményünk egyik utódintézménye, amely csak a huszadik század második felében vált ki végleg a Magyar Nemzeti Múzeumból. Márpedig az senkinek sem jutna eszébe, hogy a Nemzeti Múzeumot Debrecenbe költöztesse. Minden modern államban vannak olyan feladatok, amelyek jellemzően a fővároshoz kapcsolódnak, különösen akkor, ha ez a székhely tényleg az ország földrajzi közepén helyezkedik el..”

CSAK VELED együtt tudjuk garantálni, hogy az újságíró és a szerkesztő munkájába ne szólhasson bele más, csak Te, az olvasó. Támogasd előfizetéseddel a Debrecinert! Köszönjük!